Nem érzem jól magam itthon, a szüleim körében. Utálom a munkámat, de. (? )

Sziasztok! Lassacskán 23. életévét betöltő férfi vagyok. Jelenleg szakácsként dolgozom, de nagyon nem szeretem ezt csinálni. Na és itt tennének fel a kérdést hogy akkor miért ezt csinálom, miért ezt tanultam. 1. Azért ezt tanultam mert egy ideig imádtam a szakmát, de az előző munkahelyem szinte megutaltatta velem. Másfél hónapja váltottam de valahogy nem érzem jól magam benne. Szívesen váltanák. Itt jön a 2.pont: a szüleim nem engedik hogy esetleg valami mást csináljak,vagy másmilyen szakmában dolgozzak. Elmondásuk szerint, ha ezt tanultam csináljam is ezt. De én nem szeretném. Az abj hogy túlságosan is gyerekként kezelnek. Nem mehetek el úgy itthinrol, hogy nem számolok be hogy hova, kivel, kihez megyek és hogy mikor jövök haza. Ha esetleg valakinel ott szeretnék aludni vagy el szeretnék menni bulizni akkor jön az hogy ne menj el vagy ne aludj ott gyere haza meg ilyesmi. Utálom itthon lenni. 3-man vagyunk testvérek én vagyok a középső. Nincs semmi magánszférám többször előfordult már hogy meg a fürdőszobába is utánam jottek, még ráadásul saját szobám sincs, mert a 12 éves öcsémmel vagyok egy szobában. Még azt sem értik meg ha egy kicsit egyedül szeretnék lenni, mert akkor azzal nyaggatnak hogy miért nem beszélgetek, vagy hogy miért nem megyek velük ide-oda. Utalok itthon lenni. Gondolkodtam hogy el kellene költöznöm, de sajnos erre nincs lehetőségem. Tudtok nekem esetleg valami tanácsot adni? Köszönöm előre is.