Egyetemisták és huszonéves fiatalok, ti a szüleiteket mennyi avatjátok be az életetekbe? Hogy mikor hová mentek, kikkel találkoztok, vagy a szerelmi életetek hogy áll? A szülők ilyen kérdéseit hogyan lehetne elkerülni?

A kollégium nem önálló élet. Az albérlet se lenne az, ha anyádék fizetnék.

Semmivel sem vagy önállóbb annál, aki otthon lakik egyetem alatt. Ne vágj fel a semmire, és ne légy flegma a szüleiddel!

Nem igazán sok mindent, főleg nem a szerelmi életemmel kapcsolatban, mivel a szüleim is titkolózó fajták, igy kvázi meg sem érdemlik.

Szerintem annyi dolgot mondj el amennyi neked kényelmes. A jelenlegi helyzetre sajna nem tudom mi a megoldás. Muszaj otthon találkozni? Esetleg mondd azt, hogy elmész a városba stb. majd jössz. :)

21 eves vagyok, anyummal elek.

Ha elmegyek valahova, mindig kerdezget ,hogy kivel, meddig, hova, minek. Tobbek kozt ezert is fogok elkoltozni.

Amíg otthon éltem, meg tőlük függtem, addig még jó, hogy elmondtam, hová megyek és kikkel, mivel otthon éltem.

Szép is lett volna csak úgy lelépek, ők meg rommá aggódják magukat :D

Tudod, 22 évesen kolis vagy, tehát NEM önálló. Anyuci tart el és fizeti a költségeidet legalább minimálisan illene vele beszélgetni.

Amúgy nekem nem volt sokáig ilyen problémám, mert 21 évesen elköltöztem, onnantól meg csak azt mondtam meg, amiről tényleg érdemes volt mesélni.

Otthon lakom. Ellenőriznek. Tudják az óráimat, ha kicsit előbb jöttem haza már baj van. Pedig az első évemen egyetlen egy óráról nem hiányoztam, illetve egy napot.

Máig nem emésztette meg apám, hogy pénteken nem volt órám az első két félévben. Meggyanusított, hogy én csináltam magamnak, gyanus.

Tudják az összes vizsgámat, jegyemet, ordibálás, üvöltözés stb. Minden reggel kirobbant 5.30-kor az ágyból. Egyszer nem mentem első órára, mert már megtartotta a tanár az órát, de nem hitték el...

Leellenőrzik, hogy hova megyek. Például tavaly márciusban bementem volna meccset nézni, erre azt mondtam nekik, hogy moziba megyek, ne legyen baj, hogy kocsmába. Leellenőrizték és üvöltöztek. Meg megkaptam, hogy "lesek" valakit. Sose volt barátom, nem is lehet így.

Ha beteg vagyok se enged hiànyozni. Tavaly hetekig nem tudták mi bajom, hánytam, rosszul voltam. Másfél hónap rosszullét után derült ki, hogy vesegyulladás, mert orvoshoz se engedtek. Volt, hogy már a gyakorlatos tanár mondta, hogy jöjjek haza, erre ő meg üvöltözött nekem itthon. Meg biztos drogozom, csak kitalálom, hogy ne kelljen iskolába menni.

Bécsbe nem engedtek el a karácsonyi vásár ra, mert már jártam ott, stb. Nem értik meg, üvöltöznek, vagy bevernek egyet...

21/l

Otthagyom augusztisbanmaz egyetemet és költözöm

2 éve költöztem el otthonról.

Amíg otthon laktam, mindig elmondtam, hogy hova meg kikkel megyek, sosem volt titkolnivalóm, meg nem is szóltak bele szerencsére. 15 éves koromtól kezdve járkáltam el koncertekre, fesztiválokra. Igaz, eleinte nehezen engedtek, de aztán mindig mehettem, mert idősebb testvéremmel és az ő barátaival/haverjaival mentem, ők meg mindig figyeltek rám (4-6 évvel idősebb srácok voltak, mintha lett volna egy csomó bátyám.:-D).

Mindig annyit mondtam, hogy "XY koncertre/kocsmába/haverhoz megyek Fecóékkal, nagyjából ekkor meg ekkor jövök" vagy "találkozok ismerősömékkel". Utóbbira néha rákérdeztek, de sosem vallattak. Nyilván, ha veszekedés-számonkérés lett volna mindenből, még ennyit se mondtam volna.

A szerelmi életemmel is tisztában voltak: 15 éves voltam, amikor először lett barátom, vele több, mint 8 évig voltunk együtt, szóval szerencsére ebbe sem szóltak bele. A mostani párom 15 évvel idősebb. Eleinte húzták a szájukat, de aztán megbékéltek vele.

22 évesen kezdtem dolgozni, mellette csináltam levelezőn a fősulit, és utoljára olyan 15-16 éves koromban próbáltak kérdőre vonni. Nálam az segített, hogy ismerték testvérem által a baráti társaságomat, illetve mindig tartottam a szavam, hogy mikor érek haza (ha késtem, írtam sms-t). Hazudni sosem hazudtam, maximum nem mondtam el mindent. :-)

Szerintem ha ennyire faggatóznak nálad, akkor sem kell mindent elmondanod. Nagyvonalakban elég válaszolni a kérdésekre. A randijaidról elég annyit mondanod, hogy majd többet mesélsz, ha több lesz a dologból, ha komolyodnak a dolgok.

26N