Mit tegyek, hogy enyhítsem a fájdalmad amit érzek? (az alkoholista apámról van szó)
Figyelt kérdés
(14 F) Nagyon hiányzik az édesapám de sajnos alkoholista. Soha nem bántott se engem se senkit a csáládból. Elmondani nem tudom mennyire szeretem de állandóan csak sírok. Olyan fájdalmat érzek miatta, mindig megígéri, hogy nem fog inni meg sírva fakad amikor beszélgetünk de komolyan mintha gyógyíthatatlan lenne. Mindenki megveti és anyukám és a nővérem is utálja erre én meg mondom nekik hogy de nem tehet arról, hogy beteg. Csak nézem a régi képeket(akkor is alkoholista volt csak józan) és a szép emlékeinken sírok, hogy miket éltünk át, miket csináltunk és hogy mennyire szeret.2018. márc. 23. 21:45
1/4 anonim válasza:
Vagy erős leszel és keresel valakit aki segít neki, vagy sosem fogod visszakapni. Én 20 évvel idősebb vagyok nálad, tudom milyen olyan embereket elveszíteni, akik nélkül a világegyetem semminek tűnik
2/4 anonim válasza:
1. probald ravenni hogy menjen el anonim alkoholista csoportterapiara
2. fokozatosan igyon kevesebbet (merjetek hogy mennyit iszik, es szepen lassan csokkentsetek az adagjat)
3/4 anonim válasza:
Menjél el olyan csoportba, hogy alkoholisták hozzátartózóinak anonim önsegítő csoportja. Ott csupa olyan ember van, mint Te, és már az is enyhíti a fájdalmat, hogy nem vagy evvel az érzéssel egyedül.
Segítünk találni ilyet Neked, vagy kérd meg ismerőseidet, családsegítőt, háziorvost, stb., hogy segítsenek találni ilyen csoportot.
4/4 anonim válasza:
Először is szívfacsaró volt olvasni amit írtál. Pontosan tudom mit élsz át! Családomban több alkoholista volt/ van. Sajnos egyik szülőm is az. Én kicsit fiatalabb voltam mint te mikor szembesültem ezzel, viszont az én szülőm a mai napig nem ismeri el hogy alkoholbeteg. Azzal, hogy apud elismeri ezt, nagyobb az esély hogy változtatni is tud. Én erről 1-2 éve letettem. Mindenképp biztosítani a támogatás az apudnak, elmondani neki hogy ez lesz élete kihívása, de maga miatt, miattatok próbálja meg, ha senki nem hisz benne akkor is, maga miatt, hogy ura legyen az életének, és neki is el kell fogadnia hogy a többiek utálata csak az alkoholnak szól, nem értik milyen betegség ez, és valamennyire távolságtartás. Mert lehet a többiek látják, hogy a betegség legyűrte és önvédelem ez...mert ez betegség. Pontosan látom, láttam családtagjaimon. Egyszerűen ők ezt kapták mint más a leukémiát, plusz szeretnek is inni, hiába küzdenek letarolja őket, nincs isten és ember ellenük. Ezt nehéz elfogadni. Hogy egyrészt ez egy betegség, másrészt ha nem tesznek ellene. Mert akkor hiába a te igyekezeted. Az ő döntese. Ezt valamikor el kell engedned ha nincs változás. A te érdekedben, hogy ne nyomja rá a bélyegét az jellemedre, a kapcsolataidra,.hogy később ne kövesd te is a mintát. El kell engedned hogy élni tudj, és kitörj a körből, a saját életed kell élni, és fogadd el hogy ilyen. Akkor is ha látod a véget, segítsd, de egy bizonyos pont után fogadd el a döntesét hogy élni tudj, mert ez a te döntésed és életed. Sok bánat és keserűség áll előtted, de egy bizonyos szint után válaszd az életed és engedd el de szeresd. Fiatal vagy még, de egyszer hátha emlékszel arra amit írtam. Én 35 vagyok, nekem kb 25 év van a hátam mögött amikor próbáltam megtalálni a " választ". De az nincs :) csak annyi hogy válaszd mindig az életet és fogadd el azt ahogy más él, te életed lehet más.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!