Az anyám isteníti magát, hogy nagyszerű szülő. Szerintem nem teljesen így van. Beszéljek vele?

Egyetemre járok és magam fizetem a koleszt, az iskola pedig ingyenes, mert államin vagyok. Néha ad költőpénzt, amit nem én kérek és rám tukmálja, majd mondja nekem (egyéb vita esetén), hogy ő tart el engem és mennyi mindent megad nekem (természetesen a pénzre gondol, neki az a minden). Folyton mondogatja, hogy neki az én jövőm a fontos, most pedig nagyobb pénzösszeghez jutott és egy nagyobb, szebb házat akar. Bizonygatja, hogy az új ház valamiért nekem is jó, de szerintem ez hülyeség, mert alig vagyok otthon. Azt nem értem, ha olyan kiváló szülő, akkor rám miért nem fordít? Például tudja, hogy mennyire szeretnék külföldön tanulni, de mégsem segít, pedig megtehetné. Én egyáltalán nem várom el, de ha már nap mint nap végighallgatom az istenítést, akkor legyen valami alapja is...