Sokan valóban úgy gondolják, hogy a gyereknek elég, ha kaja van, meg tető?

Haaaat, nem kerdezted meg a szuleidet, higy minek akartak akkor teged?

Van egy hasonlo sztorim, legjobb baratnom. Oket nagyon szerettek volna a szuleik, mert alig jott ossze a baba. Majd mikor sikerult es ikrek lettek, egy olyan 10 evig minden renben volt aztan szetmentek a szuleik. Azota a ket lany es az anyjuk kapcsolata fortelmes sajnos, ok is ilyeneket kaptak a fejukhoz, hogy takaordjanak meg soha az eletben nem kaptak tobbet mint kaja (a valas utan) meg berletet se

Én azt nem értem, hogy ez ilyen embereknek minek gyerek. De most komolyan, az ilyen emberek nem is szeretik a gyereküket. Az egy dolog, hogy valaki rossz anyagi helyzetben van, az meg egy másik, amikor folyamatosan ismételgeted a gyerekednek, hogy "ha betöltöd a 18-at, akkor el kell menned dolgozni és nem lakhatsz itt többet".

Nekem elváltak a szüleim és apám kb. kisemmizte anyámat. Nekünk is be volt osztva minden az utolsó fillérig, de mégsem volt velem anyám szemét és nem húzta az általános iskolás fejemet azzal, hogy mikor húzok már el dolgozni. Nem is értem, hogy miért terhelik ilyennel a kisgyereket feleslegesen. Nyilván, ha eljön az idő, a gyerek magától tudni fogja, hogy az anyagi körülmények miatt neki el kell menni dolgozni, de idejekorán arrogánsan hangoztatni, meg szemétkedni a gyerekkel barbár dolog.

Az ilyenek nem valók szülőnek. Nem értem egyáltalán, hogy miért vállalnak önként gyereket. Ha ekkora terhet jelent nekik lelkileg (nem anyagilag), hogy venni kell a gyereknek egy sampont és tisztálkodási szereket.

Sajnos nagyon sok a mentálisan rossz állapotú vagy sérült ember és ezt nem ismerik fel magukon sem. Nem kérnek segítséget egy pszichológustól, hogy a kapott terheket letegyék és jó állapotban tudjanak gyereket vállalni.

Én nem tudom sokan miért gondolják úgy, hogy étel meg lakhatás és akkor már legyen hálás a gyerek. Ettől a kutyánknak jobb élete van.

Nekem is mondtak olyat, hogy nem értik mi okom lenne szomorúnak lenni, mikor van hol laknom és nem éhezek. Elkényeztetett meg azért voltam, mert nem vernek. (Persze a lelki zsarolás meg elnyomás az ment ezerrel és iskolában is szekáltak, de ugye ez nem ok, nekem nem volt jogom szomorúnak lenni, mert még a végén rossz fényt vet a szülőre.)

Mikor párom középiskolás lett és a szülők megtudták, hogy kap ösztöndíjat onnantól kezdve semmit nem vettek neki, se egy tusfürdőt, se kesztyűt, semmit, mert hát kap ő pénzt. A nagyon alap cuccokat, mint cipő meg kabát azokat megvették neki, ha az előző már használhatatlan volt, de abból is a legsilányabbat aztán lecseszték, hogy pár hónap alatt tönkremegy. Arra már nem gondoltak, hogy ő nem azért kapja azt a kevés ösztöndíjat, hogy tartsa el magát belőle 15-18 évesen. És mivel haza adni nem tudott belőle így minden házimunkát vele végeztettek el, mert hát "ingyen nem lakhat itt". Neki is a fejéhez vágták, hogy legyen hálás, hogy kap enni meg nem az utcán alszik. Mikor betöltötte a 18-at még tanult, de mondta, hogy suli vége után 2 hónap, mire be tudunk költözni az albérletbe és még erre a 2 hónapra is el akartak kérni tőle 80 000 Ft/hó, mert hát már dolgozó felnőtt ember, szálljon be a rezsibe. Suliba kajának 2 szelet kenyeret kapott, közte maximum 1 db szalámi és ennyi egész napra, mert "drága az az ő belébe". Inni nem kapott, "van csap az iskolába, ne innen hordja el".

Ha valakik olyan anyagi helyzetben vannak, hogy nem engedhetik meg maguknak akkor megértem, mert az étel nyilván fontosabb, mint a tusfürdő, de páromnál sem ez volt a gond, mert a mostohaanyjának 2 havonta fodrászra, légkondira meg a két felnőtt gyerekét eltartani ingyen volt pénz, csak páromra nem.

Ilyeneket csináltak, hogy lemérte a mostohaanyja, hogy ők apósommal mennyi idő alatt zuhanyoztak le, elfelezték és páromnak annyi ideje volt a fürdőben este. Ha 5 percnél többet volt bent már verték az ajtót. Azt nem vették figyelembe, hogy fogat akar mosni, ne adj isten még wc-re is elmenne. Aztán, mikor lebukott, hogy a zuhanyzóban mos fogat (hogy ezzel is időt spóroljon) akkor meg az volt a baj, mert "eldugul tőle a lefolyó".

Soha nem fogom megérteni azokat a szülőket, akiknek telne rá, de már csak azért sem veszik meg a gyereknek az alap cuccokat, mert az már elkényeztetés.

Gondolom az a célja, hogy elhitesse a gyerekkel, hogy nem ér semmit és nélküle éhen hal, így lesz házi cselédje élete végéig, akit szapulhat vagy pedig 18 évesen elköltözik és nyugta lesz tőle, nem kell eltartania tovább. Emellett verheti a mellét, hogy ő felnevelt egy (vagy több) gyereket, ő jó ember, ő már letett valamit az asztalra.