Mennyire támogatnátok szülőként egy távkapcsolatot Anglia és Magyarország között? Miért nem tud elengedni az anyám?
A barátommal együtt voltunk 5 évet, majd ő Angliába költözött (az anyukája kiskora óta ott él). De most újra együtt vagyunk és ő amúgy 2 havonta jár haza, de nyilván nekünk az nagyon kevés lenne, 2 havonta 3-4 nap találkozás az nem kapcsolat.
Ezért úgy döntöttünk, hogy egyik héten ő jön Budapestre, a másik héten pedig én utazom hozzá. Most vettem fel az óráimat, szerencsére a kötelező, 'katalógusos' órák nekem kedd délutántól csütörtök délelőttig vannak. Így vagy csütörtök késő délután/este utazom, vagy pénteken és elég visszajönnöm hétfőn, vagy kedden.
Az ő esetében pedig marad a péntek-szombat-vasárnap valószínűleg.
Az anyám viszont kiakadt teljesen, hogy miért nem engedem el végre ezt a kapcsolatot és hogy ennek így semmi értelme, nem igaz, hogy az egyetemen nincs egy normális srác sem. Meg hogy ennyi erővel ki is költözhetnék és hogy tudja, úgyis ez lesz a vége, spóroljuk meg a felesleges köröket. Azóta ezt fújja, hogy nem azért szült engem, hogy a 'világ másik végén' éljek és félévente lásson. Most is mondtam, hogy végeztem a vizsgáimmal, pénteken valószínűleg elutazom és csak a jövőhét végén jövök haza. Erre megjegyzi, hogy most még ez a terv, aztán majd kitalálom, hogy vissza sem jövök többet.
Apukám reakciójától tartottam inkább, de ő teljesen jól fogadta, semmilyen gonosz megjegyzést nem tett. Erre az anyám, aki folyton támogatott, meg szerette a barátomat is, beszólogat úgy, mint egy neveletlen kamasz...
Jaj a pénzt megoldom, nem arra értettem a támogatást.
Hanem ez a hozzáállás zavar, hogy miért nem hagyom el a barátomat, biztos találok az egyetemen mást.
Szerintem igaza van. Állandóan jössz-mész. Ha nincs suli, akkor utazol. Nekem fárasztó lenne. Az én "távkapcsolatom" 1 óra autózásra volt. De sokszor így is nehéz volt összehozni. Nem is a távolság miatt, hanem, hogy ő ráérjen, amikor megyek, vagy fordítva. Mert annak nem sok értelme van, hogy te mész, amikor ráérsz, de neki akkor dolga van.
Meg így semmire sem lesz időtök.
Ha jó a kapcsolat, akkor kibírja átmenetileg úgy is, ha csak 2 havonta találkoztok.
De a te dolgod. Szerintem meg fogod unni egy idő után, hogy soha semmit nem tudsz elintézni, semmilyen programra nem tudsz elmenni, senkivel nem tudsz találkozni, mert vagy suli, vagy utazás.
Arra figyelj, hogy a tanulmányok rovására ne menjen. A szerelmek elmúlnak (bocsi). De a diploma meghatározhatja a jövőbeli lehetőségeidet.
Nem a pénz miatt nem költözünk össze. Hanem azért, mert én itt tanulok, Magyarországon, ő pedig kint.
Nem több a repülőút, mint az én hazautam anyához autóval. Azt is megteszem hetente, szerencsére imádok utazni, a reptereken is elvagyok, csak legyen nálam pénz, telefon és egy fülhallgató az útra.
A programos részt nem értem... A hét felében itthon leszek, itt hétköznap is elég sok buli van, meg az itteni barátnőim amúgy is inkább hétköznap délután/este érnek rá, mert hétvégente vagy hazamennek, vagy a barátjukkal vannak. Az egyetemi bulik is hétköznap vannak pont azért, mert többen otthon töltik a hétvégéket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!