Ti "odaadnátok" a lakásotokat a szüleiteknek ilyen esetben?
Nekem is van külön lakásom hitelre, meg a férjemnek is, utóbbiban lakunk. Az enyém ki van adva a törlesztőrészletnek megfelelő összegért adózás után, ami most Budapest belvárosában egy nagyon barátságos összeg.
Szüleim bedőltek a hitelekkel az örökölt lakásuknál, majd 8 év múlva másik rokoni ágnál szintén örököltek egyet... ugyanúgy vesztették el. Köztes időben és most is albérletben élnek, ahol most derült ki, hogy nem fogják meghosszabbítani a szerződést. Sorozatosan késnek a fizetéssel (tesóm szokta kifizetni ekkor), közüzemi tartozások, szomszédok sokat panaszkodnak az állandó ordibálásra. Néhány szobát szétvertek, mert "ingyen" felújítják, de lassan 4 éve úgy van, a fürdőszoba tömény penész. Nagy a kosz is, 3-4 havonta 1x talán felporszívóznak, néha ritkábban, a tányérokban szőrcsomókat nevelnek, inkább használnak műanyagokat csak ne kelljen hozzáérni. Cipőben járnak a lakásban is, ha kiömlik valami, akkor vállat rántanak és vagy kikerülik vagy nem.
Ekkor a több éve ott élő, rendes albérlőidet szélnek kell eresztened... Ti befogadnátok őket ilyen helyzetben ha a a veszély fenyegeti őket, hogy utcára kerülnek?
Valószínűleg ez neked veszteséges lesz, mert most jelezték, hogy nem fizetnének albérleti díjat, hisz családtag, ők neveltek fel, csak nem fogod megkopasztani őket.
Ha beköltöznek, akkor onnantól kezdve ugye nektek kell majd saját szebből fizetni a törlesztőt, mer tugye kiesik a bérleti dij. Ez mellett számoljatok a rezsivel is, ami szintén rátok vár majd. A takaritásról nem beszélve. Annyira le lesz amortizálva a lakásod, hogy majd egy nap arra is költöeni fogtok nem keveset, hogy rendbe hozzátok.
Senki sem akarja a szüleit az utcán látni, de itt nem a te lakásod a megoldás. Ebből hosszú távon csak problémáitok lesznek.
Sürgősen nézni kell nekik, egy számukra megfelelő albérletet.
"Az anyagi segítségnyújtás inkább nekem derogál, mert többet keresnek mint mi a párommal"
Nem. Ezek szerint pénzük van, oldják meg maguknak. Ilyen mocsokban élőket meg eleve nem engednék be.
Nem. De nem a bérleti díj kiesése miatt, hanem mert tuti tönkretennék és adósságot csinálnának.
Volt 2 lakásuk, és elherdálták. Vessenek magukra.
Nem.
Volt egy lakás, elb---szták, oké,
Örököltek egyet, elcseszték... ő bajuk
ALbit se tudják fizetni...
ÉS piszkosak, gondolj bele, lelakják a lakást, nem fizetik a számlákat, mi lesz???
Nem és te se tedd ha jót akarsz magadnak.
Nálunk ugyanez volt a helyzet, csak itt a bátyámék kerültek olyan helyzetbe, hogy azonnal lakás kellett nekik és beköltöztek a korábban albérletként kiadott egyszobás panelünkbe. Fűt -fát ígértek es a család nyomására igent mondtam, sőt még a bérleti díjból is elengedtem egy nagyobb összeget, mert mégiscsaj a testvéremről volt szó. Nem kellett volna. Még én könyörögtem nekik utána minden hónapban, hogy fizessenek legalább egy kis részt a családi, csökkentett albérleti díjból, mert nem tudom így kifizetni a saját lakáshitelünket és a két gyerekkel mehetünk az utcára. Úgy léptek le a végén, hogy egy rakás számlát otthagytak kifizetetlenül és mivel családban nem szokás kauciót kérni, így azt is bebuktam pluszban.
Tudod nem is az anyagi dolgok miatt bántam meg igazán, hanem amiatt amit a családi életünkbe behoztak ezzel. Másfél évig napi szinten remegtem a stressztől, hogy ki tudom-e fizetni a hitelt az adott hónapban, órákat vesztettem el a gyerekimmel töltött időből, amíg átmentem és próbáltam beszélni/egyezkedni velük. De a legrosszabb, hogy elkezdtünk vitatkozni a férjemmel az anyagi problémák miatt és megmérgezték a kapcsolatunkat ezzel. A férjem teljes joggal volt rájuk dühös, én is az voltam, ugyanakkor a testvéremről volt szó és nem tehettem őket az utcára egy kisgyerekkel. Fuldokoltam a tehetetlenségtől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!