A szüleim és a barátnőm szülei terrorban tartják a magánéletünket, hogy lehetne leállítani ezt a fajta tevékenységüket?

Suliba járunk mindketten, én hétvégenként dolgozok. Mindketten otthon lakunk a szüleinkkel mi viszonylag jól, ők kevésbé jól élnek. Az alap konfliktus, hogy utálnak a szülei és nem engedik, hogy nálam aludjon heti 1 napnál többet, azt is úgy, hogy este jön és ha délután 2-re másnap nincs otthon akkor hívják apámat és indul az ugatás. (2 óra buszútra lakunk egymástól). Maga a kapcsolatunk nagyon jó, ezért is birtuk eddig. De ugyerzem, hogy én nem bírom ezt tovább. Le akarnak korlátozni minden téren, csak nem értem miért, mert ez nem nevelő szándék, hanem a szánalmas féltékenységük ebben nyilvánul meg. Olyan szintű a kapcsolatunk, hogy feladná az egész családját értem a lány. Gyűlöli a szüleit, az előző barátjához ragaszkodnak, aki azóta is az apja legjobb barátja. Volt egyszer egy olyan, hogy Péntek, Szombat nálam aludt. Na erre az volt a reakció, hogy lejött az apja a cigány haverjaival és addig ordítoztak a kapunk előtt, hogy megölnek amíg sírva ki nem ment a barátnőm. Ezután beszálltak az autóba és elvitték. (Aztán a 16 éves lány előtt szívta az apja a kokaint, az autóban. Ezt a helyzet súlyossága miatt írtam.) maga a lány nem cigány, okos, szorgalmas, szép lány. Az én családom ilyen terén nem elvetemült, ahoz képest értelmes emberek. Anya, apa főiskolát végzet viszont félnek a lány szüleitől és partnerek minden szabályban amit az apja szab. Bennem félelem nincs az apjával kapcsolatban, tehát ha valamit jogi úton tudok tenni, annak állok elébe, amikor az előbb említett kokainos sztori volt másnap elindult a rendőrségre a baratnom és az apja az utolsó sarokon érte utol, ahonnan szerintem hazarángatta, de elvileg bnom szerint sírva könyörgött, hogy ne menjen be és ne jelentse fel. Nem, nem bántotta. Azt elmondta volna. Nagyon nagy szükségem van a segítségre, nem akarom, hogy elszarják az életünket. Mert nekem ő jelent mindent, bármire képes vagyok. Csak legyen békesség.