Mit lehet csinálni, ha 18 évesen kidobnak otthonról?

júniusig csak kibékültök ...

de mi a fenét csináltál h ennyire megharagudtak? mondd el akkor privátban.

Azt gondolom, hogy erettsegiig meg sok idod van, addig talan probald meg jova tenni amit elkovettel. Ne az latszodjon rajtad, hogy most meg vagy ijedve a tetteid kovetkezmenyeidtol, hanem bandd meg tiszta szivedbol. Tegyel amit tudsz a csaladodert, legyel kedves a hugodhoz, segits a szuleidnek, tanulj jol, elj esszeru eletet, es a tetteiddel gyozd meg a szuleidet, hogy sajnalod ami tortent.

Valoszinu akkor ok is enyhulni fognak az ugynben, es egy masik embersegesebb megoldast javasolnak majd.

Én nagyon gyorsan keresnék valami diákmunkát, amiből össze tudok spórolni valamennyi pénzt, hogy az első pár hónap kolit vagy albérletet finanszírozni tudjam. Ezt követően jelentkeznék valami olyan egyetemi képzésre, amit szívesen tanulnék és érdekel is. Megpályáznám az összes létező ösztöndíjat illetve felvételiznék egy olcsóbb koliba. Kezdésnek elhatároznám, hogy csúszni fogok egy-két évet az egyetemen azért, hogy bár kevesebbet kelljen emiatt az egyetemen lennem, mellette legyen erőm dolgozni menni és tanulni is - például ha van 7 teljesítendő tantárgyam az első félévre, ebből eldöntöm, hogy melyik négyet csinálom meg (figyelve arra, hogy amiket kihagyok, az ne "fájjon" később nagyon). Ha még mindig nem tudnám fedezni a kiadásaimat, még mindig ott van a diákhitel, illetve azokból a tantárgyakból, amikből jó vagyok, tarthatok magánórákat is, érettségi felkészítőket, stb.

Amit itt nagyon el lehet rontani az az, ha azt nézed, hogy mid nincs, hogy milyen szomorú a sorsod. Amikor én erre gondoltam, elveszítettem a józan eszemet, megbénultam, érzelmi mélypontra kerültem. Véleményem szerint a tényekre és a lehetőségekre kell támaszkodni, hiszen azok visznek előre az életben, és a célokat látva motivációt és erőt kapsz, hogy az addig tartó rögös úton végigszenvedd magad. Hidegvérre van szükséged, hogy alaposan átlásd a helyzetedet.

24/F