Miért tekintik felnőttnek azt, akinek apuci vett egy lakást, és gyereknek azt, aki sajátra spórol és addig otthon lakik?

A kérdés szerintem nagyon provokatív. Semmi szükség nincs az általánosításra, bunkó emberek mindenhol vannak. Én éppen fordítva éreztem mindig is, akiket a szülei tudnak támogatni valahogy a célkeresztbe kerülnek elég gyakran.

A férjemet a szülei tudták támogatni egy lakással, abban élünk. Én 16 éves korom óta dolgozom, a férjem is évek óta rengeteget dolgozik. Pontosan tudjuk milyen a kemény világ, magunkat tartjuk fent, soha nem kértünk kölcsön. Miért lennénk kevésbé felnőttek mint az aki otthon él? Én nem ítélkezem, neked sem kellene.

Pontosan tudom, hogy nem mindenki olyan szerencsés hogy kapjon egy lakást és elkezdje az önálló saját életét.

Viszont nem értem, hogy miért kell leszólni azt, akinek segítenek a szülei. Nekem is az a célom, hogy a lányomat minél jobb feltételekkel tudjam elindítani az életben, szomorú lennék ha azért bántanák a későbbiekben őt, amiért én és az apja évekig keményen dolgoztunk.

Nem, a normális értékrend az, hogy a szülők dolgoznak, elindítják a gyereket az életbe, esetleg segítik, és aztán élik a SAJÁT életüket, utaznak, kiélvezik azt a pár évet, amit még egészségesen leélhetnek.

A gyereknek biztosítottak - jó esetben - 23-24 éves koráig házat, taníttatták, ha normálisan nevelték, felkészítették az életre, el lehet kezdeni élni.

Aztán akkor még vegyenek neki házat, kocsit, meg istenfxát?

Ja, a szülő felépít MAGÁNAK egy házat fiatalon, aztán a GYEREKÉNEK is?

Mivan?! Ez GÁZ.

"Itt ezen az oldalon."

Ha szerinted ez az oldal a valóságot tükrözi, akkor ki kell ábrándítsalak.

Kedves 25-ös válaszoló, nem gáz. Más helyeken ez a NORMÁLIS. Mert mindent meg szeretnél adni a gyerekednek, hogy könnyebb élete legyen, és könnyebben lehessen sikeres, nem igaz? Miért kellene belekényszeríteni abba, hogy napi x órában dolgozzon egyetem mellett albérletért, esetleg hitelt vegyen fel egy 30 négyzetméteres lakásért, amit aztán még fizet tíz évig, arról meg inkább ne is beszéljünk, autót honnan és hogyan szerez? Milyen élet ez?! Harmincéves korára végre összeszedi magát annyira, hogy a hitelt visszafizette, van egy 20 éves autója, de nyaralni például még mindig nem tud eljutni, mert a régi hitele miatt semmi extra pénze nincs, emellé napi 8 órában robotol, és épphogy megél annyira, hogy péntek este eljusson egy moziba vagy színházba (kinek mi).

Ha előre megkapja az autót és a lakást, nincs hitel, emellé ha ügyes, tud félretenni is.

Szomorú a magyar valóság. :( "Én felnőttem valahogy, szenvedve bár, de sikerült, pénzem az alig van még mindig, DE FELNŐTTEM, a gyerekem is nyugodtan szenvedje csak végig a robotéletet, ha nekem sikerült!"

Kérdező, sarkítasz, de igazad van abban, hogy azokat gyakran lenézik, akik még otthon laknak, mert külső szemlélő nem láthatja az okot. Ez nem helyes. Ahogy az sem helyes, hogy feltételezed, hogy valaki, aki ingyen kapta a lakását, nem tudja a pénz értékét.

Én eddig arra vártam, hogy jön a szőke herceg és együtt összehozzuk a lakást, de erre hiába vártam. Hercegek jöttek, mentek. Most már rájöttem, hogy egyedül fogok lakást venni, vagy sehogy. Persze addig bármi történhet, de nem bízom már többet abban, hogy lesz segítségem

Még csak 20-22 vagy max ha 18-20 évesen éretségiztél 2015-ben. Már a lakáson görcsölsz? Ennyi idősen én autót szerettem volna, de anyáméknak nem volt annyi hogy vegyenek nekem. Lakás eszembe se jutott ennyi idősen. Az egész élet előtted van, lazán találhatsz olyan férfit akivel a II. kerületbe költözöl. Tanulj és keresd meg magadnak a lakás árát. Ne legyél már ennyire elkeseredve húszonévesen.