Mi értelme annak, ha egy szülő ráerőlteti a jogsit a gyerekre?

Nekem nem volt pénzem fiatalon jogsit szerezni, autónk se volt, aztán később meg mindig volt, aki vezetett helyettem, aztán 56 évesen muszáj lett volna kocsit vezetnem, nekiálltam, és nagy küzdés után sem sikerült a vizsgám, nem lett jogsim. Nagyon hiányzik a kocsi, szerencsére meg tudtam oldani, hogy fizetek vkinek időnként a fuvarozásért. Mindegy, hogy milyen élethelyzet okozta ezt az állapotot, de létrejött.

Én azt tanácsolom neked, hogy rendszeresen érvényesittesd meg a jogsit, ha pénzbe kerül, akkor is, az is jó lenne, ha valamennyire karbantartanád a tudásodat, néha-néha vezetnél. Lehet olyan helyzet az életedben, amikor szükséged lesz erre a tudásra, akkor már csak órákat kell venned, nem kell a vizsgákkal küzdened, mert minél öregebb vagy, annál nehezebb.

Szóval, ha nem használ, nem is árt az a jogsi. Ráadásul elsőre átmentél, ez az jelenti, hogy nem vagy antitalentum. Sajnos én igen, bár ebben az életkorom nyilván közrejátszik már.

Miért kellene újra órákat venni? Veszel egy automata kocsit és ott gyakorolsz, ahol a madár sem jár. Majd szép fokozatosan egy barátod segítségével vezetsz forgalmasabb helyeken is. A vezetéshez rutin kell.

Hozhat még olyan helyzetet a sors neked, hogy vezetned kelljen. Mindenképp hosszabbítsd meg.

Nem feltétlenül rugózik rajta, lehet, hogy csak eszébe jutott s ahogy írta, igenis hiányzott a pénz pársdzor. Én megértem, azért sokan vagyunk fele úgy, hogy majd akkoir szerzünk jogsit, ha tényleg kell, viszonylag ritka az, hogy hirtelen kell ÉS simán tudunk vezetni 10-20 év távlatából, úgy, hogy SOHA nem szereztünk rutint. Mert hiába van jogsi, az még csak a kezdet, megtanulni vezetni valamelyest, az még sok idő onnan, s ha ez kimarad, gondolom, elég alaposan el lehet felejteni vezetni. Ismertem olyanokat, akik nem is merték vezetni a férjük autóját, mert ők sok-sok évvel azelőtt szereztek jogsit egy sokkal apróbb járművel, sosem vezettek többé és félnek a nagy kocsival a budapesti forgalomba menni. Igenis kellhet egy csomó óra. Gondolom, nem is mindenki mer kimenni valahova gyakorolni, bár én ezt csinálnám, az oktató csak bajnak van és akadályoz :)

Persze, lehet egyszer majd haszna, de lehet, hogy akkor is jobb akkor megszerezni a jogsit, plusz ennyi erővel egy csomó felesleges dologra is költhetünk, hátha lesz értelme. Bizonyos közegben remekül meg lehet lenni vezetési tudás nélkül.

Semmi értelme ráerőltetni valakire, hogy csináljon jogsit. Viszont a te problémád akkor és most sem igazán arról szólt, hogy a szülőnek érdemes-e ráerőletetni a gyerekére, hogy csináljon jogsit, ha ő nagyon-nagyon nem szeretne, mert ez a szülő nézőpontja.

Egy olyan helyzetbe kerültél, ahol a szüleid valószínűleg mindenképpen erőltették volna a jogsit, az emberek próbáltak érvekkel meggyőzni arról, hogy ennek van értelme, hogy talán pozitívabban állj hozzá. Egyrészt, mert tényleg lehet, hogy később jól jön, másrészt mert kívülről úgy tűnik, hogy nem érdemes ezen veszekedni. Ha jószívvel azt tudtad volna mondani, hogy oké megteszem mert lehet, hogy a szüleim tudnak valamit, amit én nem, akkor nem maradt volna egyikőtökben sem tüske. (De láthatóan sajnos nem ez lett a hatása :( ) A drasztikus lépéseket leszámítva (pl. nem mész el az órákra, annak ellenére, hogy be volt fizetve), nem sok ellenállási lehetőséged volt valószínűleg, ilyenkor érdemes kihozni belőle a legjobbat, és nem rágódni rajta.

Rám is erőltették, sorra bukok meg, nem is akarok vezetni, stresszes és veszélyes ráadásul pocsékul megy. Ha figyeltek volna, hogy a dodgemet is utálom és rosszul megy, de még a biciklivel is gondjaim vannak, csak rájöttek volna, hogy nem az én asztalom, pláne nem úgy, hogy itt vagyok a bkv vonalon, semmi szükségem rá.

Pedig már felnőttem, egyedül lakok, gyereket nevelek és mégis képesek tanfolyamot ajándékba adni..

Ha rokkant férjem lenne, nem tudom mihez kezdenénk, mert az 50 kilómmal megemelni sem tudnám, hogy berakjam az autóba. Valószínűleg bkvznánk akkor is.