Miért van az h minden okom meglenne rá h utáljam az anyámat mégse megy?

Vannak emberek akikkel nem lehet egy házban élni.

Mondjak h ne törödj vele , ne provokáld , de sajnos itt arról van szó h az ilyet nem kell provokálni mert folyton kötekedik a semmiért

Ne haragudj,hogy ezt mondom de anyád nem normális..

Én is anya vagyok igaz fiam van,de sosem lennék képes ilyet mondani a gyerekemre.

Nem szégyelli magát?

Nem lehet,hogy féltékeny rád? A fiatalságodra?

Egyszerűen ötletem sincs miért ,hogy tud egy anya ilyen lenni..

Lépj le minél előbb ebből a mérgező környezetből.

És ne hagyd,hogy a szavaival megmérgezzen.

Legyél erős-

Velem is ugyanez volt a helyzet. Kiskorom óta kaptam,hogy csúnya vagyok, dagadt vagyok(Akkor 184 cm 62 kiló voltam, most 70.kg vagyok), hülye vagyok. (De engem emelett vert is.) Egyke vagyok. Apukám 14 éves koromban lelépett külföldre dolgozni, sokkal rosszabb lett a helyzet, minden miatt én voltam a sz@r. 18 évesen (2015. augusztusában lett egy párom) Utolsó gimis évemben egy szeptemberi napon verekedett, veszekedett velem, megpróbáltam öngyilkos lenni, de idő előtt rám találtak,és megúsztam egy gyomormosással. Még azon a héten kiderült az osztályomban, és eljutott az ofőhöz is, aki intézkedett, így vasárnaptól már kollégista voltam. Hétvégén nem mentem haza, hanem a páromhoz, onnan vissza koleszba. Így ment hónapokig, aztán anyám bocsánatot kért, de akkor már megbeszéltük párommal, hogy összeköltözünk.(Párom kelet Magyarországról jött dolgozni ide, ahol én élek)

Szóval 2016.május elsején összeköltöztünk.(+Anyám elköltözött Németországba) Azóta csodálatos az életem,bár vannak kisebb súrlódások, mégis kiegyensúlyozott, harmonikus, és boldog életem van. Mosok,főzök,takarítok,tanulok,édesapám támogat minket egyelőre, plusz ugye a párom fizetéséből élünk. Pont ma 2 éve, és 1 hónapja vagyunk együtt.

Az én tapasztalatom az,hogy bármit mondok, bárhogy szólok/jelzem anyámnak,hogy nekem ez rosszul esik, neki nem számít. Ezért nem is töröm magam, már nem érdekel. Amit tanácsolni tudok, hogy légy erős, bírd ki fogszorítva, ne vedd magadra amiket mondd, és gyűjtögess. Hidd el, minden rossz után jön valami jó. Legalább ha majd saját családod lesz, te sosem teszed ezt a saját gyerekeiddel, mert tudod, hogy milyen érzés. Én legalábbis így vagyok vele.

Kitartást.

20/L

Utolsó vagyok (#9)

Hozzátenném, hogy én sem utálom anyukámat, és megtudtam neki bocsátani. Csak jót tesz nekünk a távolság. Normalizálódott a kapcsolatunk, 4 havonta tudunk találkozni 1-1 hétre, ilyenkor azért próbál nem veszekedni velem..