Mit csináljak, ha a mostohaapám piszkál a súlyom miatt, beszólogat, pedig nagyon jól tudja, hogy étkezési zavaraim voltak? Anya miért nem tud megvédeni?

14-15 éves koromban a 34-es méret volt az álmom.

Volt olyan, hogy naponta 3 almát ettem, kórházba is kerültem kiszáradás miatt. Utána elkezdtem hánytatni magam. Bármiért stresszeltem, idegeskedtem, azonnal szénhidrátot ettem, amit 5 perc után kihánytam, mert szörnyen éreztem magam evés után.

Később elkezdtem diétázni, 3 éven át nem ettem fehér lisztből készült ételeket, tésztát, kenyeret, cukrot, édességeket.

Aztán összejöttem a barátommal és mellette újra bekerült az életembe 1-1 pizzázás, sütizis. Igaz, hogy 38-as a méretem jelenleg, de sokkal jobban érzem magam a bőrömben, nem a mérlegen állva kezdem a napomat és tényleg jobb a közérzetem. Tehát nem 150 kg-osra híztam, meg nem is 5 pizzát eszek meg egy nap.

De a mostohaapám folyamatosan beszólogat, Röfinek hív pl. Meg hétvégén is voltunk étteremben és carbonara-t kértem, mire megszólal a pincér előtt, hogy nem-e lenne jobb inkább valami saláta... Anya csak hallgatott, mama szólalt meg, hogy nem 4 éves vagyok, csak képes vagyok eldönteni, mit szeretnék ebédelni. Ja, meg utána szólt a pincérnek, hogy a carbonaraból csak féladag lesz...

Már többször kértem, hogy ezt fejezze be, vagy foglalkozzon a saját lánya étkezési szokásaival (18 éves, 100 kg). Ilyenkor azzal jön, hogy jaj, hát ő csak viccel, ne vegyem már ennyire komolyan. De komolyan veszem, mert éveken át szenvedés volt minden étkezés számomra, és undorító dolognak tartom, hogy teljesen normális kinézetem van, de ő mégis csúfol, mint egy óvodás gyerek, és beszólogat.