Hogyan fogadjam el nevelőapámat ha egyszerűen nem látok benne semmi jót?

Egy tunya ember. Anyám mióta vele van többet iszik, jobban el van hízva és az intelligenciája is lecsökkent. Régebben egy telt nő volt ugyan, de csinos, bármiről lehetett vele beszélni, a pasik kaptak utána, volt benne egy adag arrogancia is. Fogalmam nincs hogy hogy állt össze ezzel az emberrel. Már egy sima beszélgetésben is úgy társalog mint egy proli (káromkodik, nem artikulál, mások életén csámcsog)

A fickó pedig szintén el van hízva, rettenetesen lusta még a sajàt kajáját sem pakolja el a munkába. Wc-re menni is lusta, szanaszét hagyja a dolgait. Hangoztatja, hogy márpedig én ne próbáljak tanácsot adni vagy beleszólni semmibe amíg az ő fizetése is benne van a kajámban. A személyes higéniája aggasztó, az értelmi szintje fàjdalmasan alacsony és akárhányszor hazajön a szüleitől eljátsza a kemény családfőt aki megmondja a tutit a büdös kölköknek aztán mikor anyám hazajön tovább bólogat neki.

Már egyszerűen nem bírom elviselni. Mikor probléma adódik annyira gyerekes, hogy, nem viccelek azzal zárja le a vitát, hogy "fordulj fel"

Nem is érdekelne igazán, ha nem làtnám, hogy ennyire tönkreteszi anyámat is. Mit tegyek?