Anya sosem visz el orvoshoz, sosem kezeli komolyan az egészségügyi problémáimat. Mit tegyek?
Anyukám szerint csak az beteg, aki lázas. Egyértelmű, nem fogok minden kis megfázással orvoshoz menni vagy hetekig kimaradni a suliból, nem is erről van szó. A sulis stressz miatt sokat fáj a gyomrom és szédülök, és emiatt már többször is hazaküldött az osztályfőnököm. El is mentem egy ilyen alkalommal a háziorvoshoz, a vérnyomásom 70 körül volt, majd' elájultam, hányingerem volt ezért kiírt 3 napra. Anya ebből olyan patáliát csapott, hogy iskolakerülő vagyok, meg rossz tanuló (4,67 gimnáziumi átlag), mert állandóan csak lógnék.
A nőgyógyászati problémáimat sem kezeli komolyan. Hónapokig puffadtam, fájt a hasam, a menstruációm darabos és egyre kevesebb, de nem akart elvinni magánrendelésre, mert hogy drága, sztk-s rendelésre meg az volt a kifogása már, hogy "nem gyerekeknek való a nőgyógyász". Azóta sem derült ki bajom van, spóroltam pénzt, hétfőn megyek "titokban" magánrendelésre.
Nemrég petefészek gyulladást szedtem össze, meg valami folyást, a saját pénzemen vettem gyógyszert, kúpot, akkor meg az volt a baj, hogy "szedjem már össze magam olyan vagyok mint a cukor".
Tavaly nyáron egy hétig feküdtem, hánytam, hasmenésem volt, iszonyú gyomorfájásom, egy hétig könyörögtem neki hogy vigyen orvoshoz, mert én magamtól nem tudtam volna, olyan rosszul voltam. Végül nem ő, apa vitt el az ügyeletre. Mint utólag kiderült valami vírusos gyomorgyulladásom volt amikre antibiotikumokat kaptam.
Ha valami komolyabb bajom van, hiába mondom neki hogy vigyen el szakrendelésre, mindenre az a kifogás hogy hipochonder vagyok meg bebeszélem magamnak, ami nrm igaz, de ha meg elmegyek magamtól, vagy nem tőle, hanem mástól kérek segítséget, akkor ordít, veszekszik, minden szrral megbüntet, mintha nem tudom milyen bűnt követnék el, sosem vesz komolyan. Egyébként saját magával szemben is ilyen. Miómái meg cisztái vannak, de már tizen valahány éve nem volt dokinál, rákszűrésen sem. Tüdőszűrőről ne is beszéljünk. Egyszer szívinfarktusra utaló jelei voltak, ami hálistennek végül nem lett, de akkor sem tudtuk elküldeni még a háziorvoshoz sem! Mert hogy "ő még nem beteg".
Lehet ezzel a gondolkodásával tenni valamit? Lehet rajta változtatni?
16/l
Ő ez a tipikus "orvoskerülő" tipus
nem lehet vele mit csinálni, egyedül mész, és ha patáliát csap akkor nyugodtan mondd meg neki, hogy az iskola fontosabb-e neki vagy a te életed?
Az apukáddal beszélj. Egyéb beszámítható rokon? Nagynéni, nagybácsi, nagyszülő? Az iskolaigazgatónak is elmondhatod.
Anyádnak valami orvosfóbiája van. Nem normális, az biztos. Őt meggyógyítani nem tudod, ahhoz szakember kéne. De fog ő még orvoshoz kúszni-mászni, ha az elhanyagolt betegsége olyan állapotba hozza, hogy a görcsöktől nem lesz képes saját lábán elmenni.
Az, hogy anyád nem normális, azt azért vágod. De most a problémára koncentráljunk: próbáld magad az internet segítségével fejleszteni, hogy melyik betegség hogyan gyógyítható házilag, illetve minek mi a tünete. Anyádat meg kéne győzni a megelőzés fontosságáról, hogy kevesebb nyavalyát kapj el és most nek a teszkós vitaminra gondoltam. Szerinted benne lenne? Vagy az is tápos, aki ilyet szed?
Amúgy milyen étrendet biztosít az egészséged megőrzése érdekében?
Kezdjük ott hogy kamuzol a vírusos gyomorgyuladásra nincs antibiotikum,mert nem hat.
Orvos fobiával nem lehet semmit csinálni.
Amugy felnőtként voltam 1 x nőgyogyászati magánrendelésen ,semmmivel nem volt jobb vagy adott többet mint az sztk.viszont időpontos .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!