Hogyan lehet felnőttként a gyerekkorból hozott gátaktól megszabadulni?

Szakítsd meg velük a kapcsolatot, az sokat fog segíteni. Utána pedig csinálj olyan dolgokat amiket tudsz, ezzel növelheted az önbizalmadat. Tölts több időt pozitív emberekkel.

Amúgy van egy könyv is erről

Mérgező szülők · Susan Forward

Anyukáddal ne találkozz. Ha más családtagjaid is vannak, akikkel viszont szívesen tartanád a kapcsolatot, velük külön beszélj meg találkozót a városban.

Ha nem találkozol az agresszorral, akkor lassan helyrejössz. Lehet mindenféle meditációt hallgatni, magad is felvehetsz mondatokat, amiket meghallgatsz, stb. annyi anyag van a neten, könyvekben. Tanulj. De első dolog, hogy a mérgező környezetből ki kell kerülni.

Kérdező ehhez mit szólsz : [link]

Ezt is nézd meg. : [link]

Na ! Tetszik?

Ha anyukád viselkedése zavar, akkor ne találkozz vele vagy a lehető legkevesebbet találkozz vele.

Ha felnőtt leszek, én is a lehető legkevesebbszer akarok apámmal találkozni, mert tényleg sokmindent elrontott. Nem igazán foglalkozott velem sokat sosem, de beleszólni a dolgokba azt nagyon tud ennek ellenére. Leszólni is tud.

Olvass önbizalommal kapcsolatos könyveket, vannak ilyenek, most fejből nem tudok, de nézz utána az interneten.

Valósítsd meg az álmaidat, és ha sikerül, biztos nőni fog az önbizalmad is. Nem kell feltétlen nagy dolgokra gondolni, akár csak kis lépésekkel is, haladj a célod felé.

Szinte ugyanebben a cipőben járok, csak nekem mindkét szülőm benne van, nem csak az anyám. Azok mellett, hogy semmi önbizalmam nincs, még maximálisan gyerekként is kezelnek úgy, hogy saját családom van és tíz éve elköltöztem otthonról.

Ez a nyár arról szólt nálam, hogy fokozatosan a sarkamra kezdtem állni. Először kiálltam a gyerekemért, amikor indokolatlanul kritizálni kezdték (egy év alatti, a külsejére tettek megjegyzéseket), akkor visszavettek kicsit, majd más alkalommal a férjemet piszkálták a háta mögött, akkor is visszaszóltam. Persze én lettem a szarszemétszaralak, amiért ezt merészeltem megtenni.

Most úgy vagyunk, hogy a kapcsolatunkat minimálisra redukáltam. Megszakítani teljesen nem szükséges szerencsére, nem mondom, hogy sose fogunk beszélni egymással, a gyerek sincs eltiltva tőlük... de most jó ez a kis mosolyszünet.

Azért jó, mert végre elkezdtem nem az ő szemükkel mérni magamat. Egyszerűen magasról leszarom, hogy mit szólnának ha így vagy úgy döntök és ez felszabadító. Most, 31 évesen döbbentem rá, mennyire erős befolyással voltak rám. Sokkal jobb, értékesebb embernek látom magam azóta.

Úgy látom, a te helyzeted is hasonló. Simán ajánlom, hogy kicsit (vagy hosszabb időre, ezt döntsd el te, neked melyik a jobb) szakadj el az anyádtól és a mérgező hatásaitól. Legalább addig, amíg megtisztulsz és kicsit megerősödsz.

Susan Forward - Mérgező szülők

Nagyon ajánlom. Az én "szüleim" alkoholisták, drogosak voltak. Érdekes gyerekkorom volt.. És ez persze elkisért felnőttkoromig is. Kb az egész életem egy nagy probléma volt, amiről én nem tudtam. Azt hittem, az a normális, ahogy én élek, de mégsem.

Pont tegnap fejeztem be ezt a könyvet. NEM fogja megváltoztatni az életed! De felismered önmgada benne, és tanácsot kapsz a megoldásra is. Életem legjobb vétele volt ez a könyv.