Miért érzem magam kívülállónak ebben a "családban"?
Jövőre fogok érettségizni, eddig meg egész jól tanultam, minden évben 4.5-4.6os átlagom volt egy közepes nehézségű suliban
A lényeg hogy én érzem magam a családban a fekete báránynak, mivel mindkét szülőm szakmunkás, nővérem meg ápolónő. A családunk egyébként sosem tartott össze, én inkább kényszernek érzem azt mind a mai napig, hogy anyák napján fel kell anyámat köszöntenem, születésnapját sem tudom egyikőjüknek sem fejből, ajándékot se szoktam nekik venni sose, mert alig van zsebpénzem. Amit kapok, abból meg általában ruhákat szoktam venni. Szerintük én egész nap csak bent vagyok, nem csinálok nyáron semmit, stb. Próbáltam dolgozni egy gyárban, de nem bírtam fizikailag, így most itthon vagyok, az érettségire készülgetek, meg játszom. Szóval a miénk nem éppen egy összetartó család, anyám rendszeresen összeveszik apámmal, ami kimerül a verbalitásba, néha viszont annyira felbassza az apámat idegileg, hogy pl falhoz vág egy poharat, vagy például ma a kiskutyába rugott bele. (Nem védem apám, mert ő is egy.. idegbeteg tipus, de anyámtól mentsen meg mindenkit az úristen. A verbális, lelki terrort alkalmazza mindenkin, volt hogy azt vágta hozzám hogy miért szült ő meg engem, miért vagyok ilyen szerencsétlen, stb. Szóval a kiskutyás sztori miatt is én vagyok a "felbújtó", mivel kérdeztem valamit apámtól, amit anyám rögtön félreértett, összevesztek, és bumm, robbant a puskaporos hordó. Most anyám szemében én meg apám levegő vagyunk, úgy beszél velem (Ja bocs, a kutyájával jobban beszél) mintha valami néger rabszolga lennék a 19. századi USA-ban. Elegem van belőle, kollégiumba akarok költözni egyetem alatt, onnan meg albérletbe. Ha eljutnék addig, hogy a diplomámmal lenne majd egy normális állásom, haza nem mennék közéjük, azt a pénzt meg amit rám költöttek valahogy visszafizetném nekik, aztán au revoir.
Igazam van, vagy én is hibás vagyok?
Csak azt nem értem miért szül egy ilyen "anya" gyereket.
Nem te vagy a hibás! Amint lehet lépj le. Ugy tunik ezt nem lehet helyre hozni, jobb se lesz talán soha..
Nem értelek. Azért érzed magad fekete báránynak, mert a szüleid szakmunkások??? Talán lenézed azokat, akik szakmát végeztek? Gondolod, hogy te majd sokkal jobb leszel egy diplomával?
A szüleidet nem köszöntöd fel, nem érdekel egyikőjük születésnapja sem, fel sem köszöntöd őket, az anyák napját meg kényszernek érzed... szerinted ez normális?
Hisztizel, hogy szerintük nem csinálsz semmit, aztán beismered, hogy tényleg nem csinálsz semmit, dolgozni nem bírsz, csak játszol egész nap.
A szüleid sem normálisak, ha a kutyát rugdossák, de nálad is vannak bőven bajok.
Eleve nagy butaságra vall rabszolgákhoz hasonlítani magad. Tudod, az ő életüket centekért árulták, erőszakolták és verték őket, és bármikor elvághatták a torkukat szórakozásból. Ha szerinted a te sorsod az övükéhöz hasonló, akkor nagyon hülye vagy.
Mivel ennyivel jobbnak tartod magad a szüleidnél, ezért hajrá, szerezz diplomát, az végülis egyenlő a jó munkával meg a jó fizetéssel. Jaj, nem is...
Majd gyere vissza ide a gyakorira, ha egyszer tényleg meg is lesz az a diploma, kíváncsi leszek, mire viszed az életben, de tényleg. Te szegény kis néger rabszolga...
Az nem vitatható, hogy a szüleidnek nagyon nagy része volt abban, hogy te ilyen lettél, de mivel lassan felnősz, ezért ez nem lesz sokáig kifogás. Ha nem akarsz ugyanolyan lenni, mint ők, akkor szerintem gyorsan nézz magadba és keress egy jó pszichológust.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!