Úgy érzem senki sem szeret ebben a családban. Mit csináljak?

Van egy pici gyermek a családban.. Nem édes tesó, hanem nővérem gyereke. 3 éves szóval még pici.. Állandóan azt hajtogatják hogy mennyire imádják, mennyire gyönyörű, ő a legszebb a világon, meg ehhez hasonlók.. Én bezzeg egy jó szót sem kapok, hogy mennyire ügyes vagy hogy ilyen jó jegyeid vannak, hogy mennyire ügyes vagy hogy lassan 7 éve egyedül tanulsz, senki nem segít neked.... Ha én mondom anyámnak valamit, általában leszarja. Mindig mondtam neki, hogy mennyire csámpás vagyok, vigyen el ortopédiára, mert nagyok ciki így menni a városon, hogy a lábam befelé van..... Bezzeg az ő lábát egyből észrevetté maguktól, egyből: "jajj elkell vinni gyorsan az ortop.-ra.." Persze, kicsi, rajta van a figyelem..de komolyan, most is haza jöttem, a mamám itt volt, nekem nem is köszönt, de a dédunokájának egyből köszönt szia babám hol voltál... Nagyon elegem van, lassan 3 napja sírva alszom el, hogy engem senki sem tud szeretni , én vsgyok a család szégyenfoltja.. Szerintetek mit tegyek? Cirkáznak a gondolataim... Sokszor öngyilkosságon gondolkozom, hátha megszabadulnak tőlem... Soha nem foglalkoztak velem, esetleg kicsikoromba, de már nem... Pedig rám férne...