Most tényleg én vagyok a szemét? Hogy lehetne ezt megoldani?

Szüleim szeretnének elutazni pár napra nyaralni, megbeszéltük hogy én nem megyek velük mert 1. nem olyan helyre mennek ami engem is érdekel és 2. már nincs képem anyárra több szabadságot kérni, lehet nem is adnak úgyhogy megegyeztünk hogy ők elmennek 3 napra addig meg párom beköltözik hozzánk és akkor ez lesz nekünk a nyaralás amivel nem is lenne gond de anya azt szeretné ha ezeken a napokon elmennénk mamámhoz ebédelni. Szegénynek meghalt a férje, a fia is aki vele élt és egyedül van, szoktunk hozzá járni minden héten és ő kérte hogy heti 2x főzzön nekünk amiért apa elugrik kocsival (nem is a társaság, de szeretne csinálni valamit aminek értelme van) én ezt megértem de sajnos én nem az apám vagyok, nincs kocsim és rugalmas munkarendem, fél 8-tól délután 4-ig nekem bent kell lennem, párom a város szélén dolgozik, 5-kor tudunk találkozni munka után és édesanyám elvárja hogy ezután mi még gyalogoljunk ki a város másik felébe (fél óra) együnk, gyalogoljunk vissza (még fél óra) és buszozzunk haza (fél óra plusz amíg jön az ilyenkor kb 1-1.5 óránként járó busz) magyarul kb este 7-re érünk haza.

Én megmondtam hogy sajnálom de 8 óra után a műhelyben nekem erre nincs energiám (ilyet egyébként ő se tett hova, kb bárhova megy viszik kocsival), egyébként is ebédelek és estig már nem leszek éhes, egy 2 órás kitérőt meg valamiért nincs kedvem minden nap megejteni miközben "nyaralunk". Most én vagyok a rohadt szemétláda hogy elhanyagolom szegény nagymamámat (őt nem kérdezte meg egyébként hogy szeretné ha kimenjünk hozzá) és mit képzelek magamról hogy nem ugrálunk folyton. Arra nyilván nem fogom megkérni hogy jöjjön be a belvárosba az ebéddel szóval nem értem miért olyan világrengető porbléma ha 3 napig nem kell főznie senkire (vagy 2, ha azt kérné egyik nap menjünk még más tészta de neki az a baja hogy nem szeretném minden egyes "szabad" napomat ezzel tölteni hanem mondjuk a párommal kettesben lenni otthon.

Tényleg én vagyok a szívtelen dög vagy kicsit túlment az igényeivel?

Próbáltam megbeszélni vele de csak azt szajkózza jaj de rossz szegény mamának nem érdemlem meg hogy főzzön rám (mint mondtam őt nem kérdezte mi a véleménye az ötletről)