Nem bunkosag kicsit, hogy hiaba megkerem, hogy kopogjanak, soha nem teszi meg anyam?

Én pl. szándékosan nyitva hagyom és olyan hangosan hallgatom a zenét, hogy ők csukják be az én ajtómat.

Ha valaki bejön és zavar, nem sz@rozok tolom fel a hangerőt, nyugi bele kimennek mint a szél, aztán újra leveszem a hangerőt, ne félj értenek belőle.

Én felraknék egy riglit vagy valamit, az teljesen bizonyos. Csak mert a szülő háza és ő tartja el a gyereket, nagyon helytelen lábbal taposni az alapvető jogain. Némi privát szféra igenis kell, ha már van saját szoba (mert azért felnőttek s felnőnek azok a gyerekek is, akiknél egy szoba van, de az muszájból van).

Nyilván nem érti meg, hát akkor tenni kell ellene.Akkor is lehet, hogy kiveri a balhét, de én megjátszanám, ha fontos lenne a dolog (nekem sosem volt zárható szobám, sőt saját szobám se, de ez nem zavart, anyám abszolút tiszteletben tartotta a saját kis buborékomat. ha nem tette volna, szoba nélkül necces lett volna, minden szobának több ajtaja volt és muszáj volt anyámnak bejutni mindbe. de egy saját szoba? nyilván zárnám, ha kell).

#12

"helytelen lábbal taposni az alapvető jogain"

Én nem tudok semmilyen jogszabályról ami törvényileg sértené a kérdezőt a leírtak alapján...

Lehet hogy helytelen de minden szempontból van joga hozzá a szülőnek,

és egyéni döntése hogy él-e ezzel a helytelen dologgal vagy sem,

de ezt csak az értheti akinek van gyereke.

"igenis kell"

Nem, tévedsz, csak lehet, amit a szülő egyedi gondolkodásmódja szerint vagy megad vagy nem, semmi törvényi kötelezettsége nincs szintén csak egyéni döntésére van hagyva.

"Nyilván nem érti meg, hát akkor tenni kell ellene."

Ebben speciel teljesen egyetértek,

munka + 18 éves kor után saját lakás és mindenkinek jobb lesz,

a kérdezőnek is mert nincs szülő aki benyitna, zaklatná

és a szülőnek is mert nincs egy folyton nyafogó gyerek

aki rinyál mert a lázadó természetének nem tetszik hogy azt csinál az ember a házában amit akar.

Egyébként kicsit más téma, de a kérdező nyugodtan olvasson utána hogy mit engednek neki a jogszabályok, ha annyira sértik tényleg bármilyen jogát és nem akar elköltözni akkor viheti bíróságra az ügyet, :)

vannak országok ahol ez már bevett szokás.

Persze értem én, nagy úr az ingyen kaja, ingyen ruha meg az ingyen szállás,

aki magának fizeti az tudja jól,

ezért van az hogy egyre inkább kitolódik ez a szülőkkel-élés dolog és gyakran még huszonévesen is a szülő nyakán lóg a gyerek...

Kedves kérdező, nem tudom hány éves vagy de tedd azt mint minden gyerek akinek nem jó otthon,

költözz el amint teheted,

neked is jobb lesz mert saját lakásban saját keresetből azt csinálsz amit akarsz és

a szüleidnek is mert nem oktatja ki őket a pici lányuk akit szó nélkül etetnek meg fedelet adnak neki.

Azért is jó lenne tudni hány éves vagy mert nem mindegy hogy kötelességből(is) (18-) vagy szeretetből (18+) gondoskodnak rólad, 18 után ugyanis kitehetnének a francba,

ezzel persze nem mondom hogy tegyenek ki, de ismerek olyat aki huszonévesen is otthon van, elveri a megkeresett pénzt magára, közösbe nem ad be semmit, aztán mindent ugyanúgy elvár a szüleiről mint mikor 10Éves volt, na az nem normális.

---------

LEGFONTOSABB, sajnos nagyon egyoldalú a kiirt kérdés,

én azért 30+-os fejjel kisgyerekkel szívesen meghallgatnám a szülőket is,

ők hogyan látják mert itt sok esetben eléggé fiatalok, lázadó tinik irkálnak ki kérdéseket hogy az ő szüleik ezért meg azért rosszak, közben pedig a valóság gyakran az hogy a tinik túlreagálják, drámaian adják elő a dolgokat kedélyállapotuk ingadozása miatt. Mindezt pedig úgy mondom hogy már jócskán túl vagyok a saját "dac-korszakomon"

és bizony már belátom, Édesanyámnak is elmondtam nem egyszer az elmúlt években, bizony tizenévesen mondtam/gondoltam/csináltam csúnya dolgokat amik miatt ilyen-olyan módon megbüntetett és csak még annál is durvábbakat tettem, dacból, de már belátom hogy neki volt igaza, nem mondom hogy minden esetben, de sok esetben ez így szokott lenni,

- bizony mikor rossz voltam, nem voltam hajlandó tanulni vagy elszórakoztam az időt a házi-feladat helyett Walkmant halhattam és Anyukám azt mondta na akkor nyitva kell hagynom az ajtót, iszonyatosan dühös voltam, ha lett volna akkoriban internet, vagy mikor Apukám bejött éjfélkor hogy kapcsoljam le a villanyt mert másnap suli van...

lehet én is kiposztoltam volna hogy milyen sz@r alakok hogy nem csukhatom be az ajtóm, nem lehet kapcsolva a villanyom és nem lehet magánszférám, pedig csak jót akartak, d

e akkor nem voltam hajlandó ezt belátni, és mindenkinek úgy adtam volna elő hogy csak az én igazságom legyen az egyetlen igazság, és mindenki nekem adott volna igazat, pedig Szüleim szemszögéből nyilván lejött volna hogy nekik van, de ezt csak idősebb fejjel látta volna be mindenki, tizenévesen ezt nehéz megérteni.

Szó mi szó, kíváncsi lennék a szüleid előadásmódjában is erre az egészre hogy hogy is van ez, nyilván pl. ismerősöm apja egy alkoholista volt és úgy volt bunkó, az más téma, de ha nem alkesz akkor bizony könnyen lehet hogy az ő verziójukban nekik adna mindenki igazat.

# 14

Persze, adj még neki buta tanácsokat...

Elvégre mindig az a jó megoldás hogy agresszióra agresszióval válaszolunk...ez mindig megoldotta a gondokat nem?

Hát nem, vagyis csak akkor, pl. a történelemben, ha valamelyik fél meghalt...

Sok jó nem sülhet ki belőle ha a szülő gondolkodásmódjával a gyerek nem ért egyet, ami a tiniknél nem újdonság és a tini hergeli a szülőket hogy visszavágjon, a szülők ettől csak még idegesebbek lesznek amitől a gyerek is és a végén robban a családi-bomba.

-------------

EGYETLEN igazi megoldás a békés távolság,

ha a kérdező valóban nem tudja elviselni a dolgokat AKKOR amint teheti lelép a szülőktől, koliba vagy albérletbe,

ahol persze esélyes hogy ugyanúgy igazodnia kell majd valakihez de majd kiderül.

Anyukám is ezért lépett le otthonról 18 évesen a részeges apjától mert nem bírta tovább,

Apukám pedig 14 évesen átköltözött a Nagymamájához az apjával állandóan vitatkoztak, szóval aki igazán meg akarja oldani az megoldja nem pedig nyafog.