Hogyan fogadtattátok el magatokat a párotok előző kapcsolatából született gyerekeivel?

Ne félj, egyelőre semmi okod aggódni. Te vagy a felnőtt, és a párod segítségére számíthatsz - remélhetőleg.

Ha nem akarod nevelni, de rendesen viselkedsz vele, és persze nem hagyod, hogy a fejedre nőjön, akkor te mindent megteszel.

Én egyébként 3-as és 5-ös válaszolóval egyetértek. Nem tudnám elfogadni, hogy a páromnak gyereke van.

Ne akarj más lenni, mint amilyen általában az életben vagy.

Sose játszd meg magad a gyerek kedvéért.

A gyerek megérzi a hamis gesztusokat.

Legyél következetes.

Ne a pótanyukája akarj lenni, arra nincs szüksége a gyereknek.

Sőt, éreztesd a gyerekkel, hogy nem az anyukáját akarod pótolni, mivel neki egy minden tekintetben jó és pótolhatatlan anyukája van.

Legyél érdeklődő a gyerekkel.

Tudd meg tőle, hogy mivel szeret foglalkozni.

Mi érdekli.

Hagyjad beszélni, hogy minél jobban megismerd.

De, nyugodtan kérdezz közbe, hogy jobban megértsd ha nem értesz valamit.

Sose érdeklődj a gyerektől az édesanyja felől.

Soha ne kérdezd a gyerektől, hogy mi a véleménye rólad.

Ha az anyukájáról beszél, legyél empatikus, a gesztusaidból érezze a gyerek hogy mennyire értékeled az anyukájáról hallottakat.

Általában igyekezz te megmondani, hogy mi legyen a program, ha van rá lehetőséged.

Ha a gyerek ellenkezik, akkor érdeklődj tőle, hogy mit kifogásol.

Némi korrekcióba belemehetsz, de ne hagyd a fejedre nőni.

Hagyd hogy kezdeményezzen, de te irányíts.

Legyél őszinte.

Ha megbánt, legyél szomorú.

Ha vigasztal, akkor hagyd, hogy kiengeszteljen.

Ha gonoszkodik, ne hagyd, hogy csőbe húzzon.

Ne menj bele olyan dolgokba, amikből nem tudsz jól kijönni.

Ne félj megmondani, a gyereknek, ha nem értesz egyet, de legyenek válaszaid, az kevés ha ellentmondasz, de nem adsz alternatívát.

Ha nevettetni akar, csak akkor nevess, ha őszintén tudsz nevetni.

Legyél a lehető legtermészetesebb, azt imádják a gyerekek.

Ne akard utánozni, vagy felülmúlni az anyukáját azokban a dolgokban, amikről a gyerek mesél, neked.

Sose legyél féltékeny az anyukájára, ha dicséri a gyerek.

(Az anyukája, viszont kifaggathatja rólad a gyereket, ami teljesen természetes.)

(És ami még nagyon fontos: az anyukája még nyomokban sem érezheti, hogy a helyébe akarsz lépni, vagy pótolni akarod.)

Egy eddig nem említett, de talán fontos dolgot említenék. A személyi higiénia rendkívül jó benyomást kelt a gyermekben. A tiszta környezet, az illatok és szagok mély benyomást hagynak a gyerekben. Az illatok a frissességet és az ápoltságot hangsúlyozzák. Persze nem tolakodó illatokra gondolok. A gyerekek gyakran ítélik meg a felnőtteket ebből a megközelítésből is. Képzeld el, hogy hazamegy majd az anyukájához, aki megkérdezi, hogy hogyan érezte magát? Milyen volt a néni, aki az apukájával volt? A gyerek a legtermészetesebb dolgokkal kezdi: Pl.: Jó illata volt. Kedves volt. vagy éppen fordítva: nagyon rossz szaga volt! Undok volt!

Tudom, hogy ezek nem a legfontosabbak, de szerintem nem elhanyagolható szempontot vetettem fel.

"Sose érdeklődj a gyerektől az édesanyja felől."

Hát, azért ha pl. tudni lehet, hogy beteg, akkor pont bunkóság lenne nem érdeklődni róla, hogy hogy van, úgyhogy a "sose" kicsit erős.

#16

A gyerektől érdeklődni a férjem exének egészségi állapota felől nem szerencsés.

Amit félre lehet érteni, azt általában félre is szokták érteni.

Anyuka meg gyanakodni kezd -- mivel kislánya nyilván eldicsekszik, hogy a mostohaanyukája érdeklődött tőle, hogy hogy van az anyukája -- na az a némber már agyereket is leakarja nyúlni és csak a halálomra vár.

Szóval, ne provokáljuk az édesanyát, mert qrvára betudnak durvulni.