Miért nem értik meg a szüleim, hogy 18 évesen már mind1?

Kedves Kérdező!

30 fölött kezdődik az igaz élet.kirándulj, találj új hobbit,járj könyvtárba, ülj ki egy kutyafuttatóba olvasni,a kutyások nagyon barátkozóak.Járj fesztiválokra.

A férjemnek van 1 darab legjobb barátja,kb 14 éve barátok,sülve-főve együtt vannak,tehát kb 38 volt a férjem mikor megismerkedtek.Ne add fel.

"18 évesen már lekéstem a jó dolgokról."

miért is, fejtsd ki mit nem csinálhatsz 18 felett?

játszótér? vagy mi?

Anya, apa, kérek egy ásót, késő már bármilyen barátkozáshoz, maholnap meghalok.

Egyébként nekem 18 éves koro után nyílt ki a világ, fel a fejjel.

Semmiről nem vagy lemaradva. Nyilván, gyerekkorban sokkal könnyebb barátokat szerezni és én is mindig "irigyeltem" azokat az embereket, akiknek vannak olyan tényleg igazi barátaik, akikkel már 1000 éve ismerik egymást és egyformán jár az agyuk, szinte elválaszthatatlanok stb., de azért ez elég ritka. Nekem is voltak nagyon jó barátaim, akikről úgy gondoltam, hogy örökre mellettem lesznek mert szinte mindent együtt csináltunk és imádtuk egymást, aztán végül mindenki elköltözött, máshol tanult stb., elváltak az útjaink és eleinte még beszélgettünk, találkozgattunk időnként, de aztán ez így szépen elmaradozott... Időközben nekik és nekem is lettek új barátaim, új embereket ismertünk meg, más közegben éltünk és mi, a személyiségünk is rengeteget változott. Már egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot, de megmondom őszintén, hogy nem is kifejezetten hiányzik, legalábbis már nem lenne ugyanaz a dolog, nem működne mert rengeteget változtunk, formálódtunk. Viszont rengeteg lehetőségünk van. A 18 éves kor pont tele van lehetőségekkel, sokkal több szórakozási és kikapcsolódási lehetőséged van, már önállóbb vagy, nem függsz annyira a szüleidtől így tulajdonképpen azt csinálsz, amit szeretnél. Ha elmész egyetemre/főiskolára vagy bármilyen képzésre, akkor ott szintén új emberekkel fogsz találkozni és ez megint egy nagyon jó lehetőség, új emberek között egy új közösségben a legkönnyebb ismerősöket, barátokat találni (ilyenkor mindenki nyitottabb, hiszen mindenki szeretne jó kapcsolatokat kialakítani és mindenki tiszta lappal indul).

Ugyanakkor persze, az biztosan idegesítő, ha 0-24 ezt kell hallgatnod a szüleidtől ezt szerintem mond is meg nekik, hogy érted, hogy segíteni akarnak, de ez alapvetően nem az ő dolguk mert neked kell eldöntened, hogy mit, mikor akarsz stb., viszont azt hülyeségnek tartom, hogy már mindegy és már nem lehet barátkozni.