Mit tehetnék anyukámért?
Beszélgettünk anyukámmal, későn jött haza ma is. Megtudtam, hogy nagyon csúnyán kiabáltak vele a munkahelyén, így hát fel szeretne mondani (ami ugye több ideig is eltarthat, főleg, hogy sok éve ott dolgozik). De addig le kell nyelnie minden bántó szót, amit a vezetőtől kap. Mit tehetnék,hogyan segítsek neki egy ilyen helyzetben? Próbáltam támogatni, de érzem, hogy tehetetlen vagyok.
Fontos lenne, ha valamiféle tanácsot kaphatnék!
Előre is köszönöm
Semmit, anyukád felnőtt ember, azt a rövid időt ki fogja már bírni. Ennyire azért egy felmondást nem kell túlreagálni, hidd el.
Amit tehetsz, hogy nem bosszantod fölöslegesen, segítesz otthon és türelmes vagy vele.
Kedves Kérdező!
Nos, szép Tőled, h megszólítva érzed magad, bár senki nem a gyerekétől várja a megoldást ilyen helyzetben. Örülj h ilyen jó a kapcsolatod édesanyáddal.
Igazából azért, h vele jobban bánjanak a munkahelyén, nem tudsz tenni semmit. Viszont amikor hazaér, megkérdezheted, hogy van? Mire hazaér, lehetőségeidhez mérten végezd el a házimunka egy részét -nem tudni, milyen idős vagy- de ha meleg kaja és terített asztal várja otthon, könnyebb lesz az élete és jobban fogja érezni magát. Látom, a számítógépet tudod használni, hozzáfoghatsz olyan weboldalakat keresni, amik segítségével édesanyád mihamarabb munkát talál. Akár önéletrajzát is segíthetsz megfogalmazni, ha elkéred tőle az adatokat.
Minden apróság, gesztusok stb megkönnyítik a helyzetét.
Egyelőre ennyi jutott eszembe.
Próbáld megnyugtatni, legyél vele kedves, mosolygós.
Saját példámból tudok kiindulni: volt egy munkahelyem, amit rettenetesen utáltam, befelé hányingerrel és gyomorideggel, kifelé hasogató fejfájással mentem minden egyes nap. Egy pokol volt az életem, és az tartotta bennem a lelket, hogy az akkori barátom nagyon nyugodt természetű, mosolygós volt, és mindig, amikor meló után a közelébe kerültem, akkor rám is átragadt a nyugodtsága, a derűje. Ha ez nem lett volna, talán ki is ugrottam volna az ablakon. Anyukádnak is sokat számíthat szerintem, ha így segítesz neki.
Figyu, anyukádnak nincs szüksége segítségre.
Én egyedül nevelem a gyerekeimet, és néha óhatatlanul elmondom a munkahelyi balhét, vagy kiborulok, és utólag jövök rá, hogy a 17 és 18 éves gyerekeim még nem felnőttek. Sokkal erősebben csapódik le bennük minden. Én meg hülye vagyok, hogy miért nem a barátnőimet hívom fel...
Egy munkahelyi balhé után ingerültebb, idegesebb az ember, de hidd el, anyukád megélt már pár ilyet, majd megoldja. Mint ahogy a múltban is megoldott pár helyzetet.
Szóval lazíts, nem kell megoldanod, legfeljebb néha meghallgatnod, és ennyi is elég :)
Nagyon jó gyerek vagy!
Maradj pozitív, esetleg szervezz vmi közös programot pl.mozi vagy otthon egy jó film vagy csak kimozdulni sétálni, esetleg süss egy finom sütit neki.
Megold mindent egyedül, ne aggódj. :)
Otthon segíts neki, amiben tudsz és kegy megértő vele.
Gondolom nem olyan egyszerű munkát váltani Magyarországon, gyerek, lakás , rezsiköltség stb.... légy megértő vele.
Rendes tőled hogy aggodsz miatta, kevés az ilyen gyerek és szülő kapcsokat. :)
Szívesen.
Anyukám nem íratná ki magát, még beteg szabadságra sem megy, még ha az egészsége megkövetelné is.
De szerencsére azóta nem adódott semmiféle probléma, ezen meg szépen átsiklottunk. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!