Hogy mondjam el a szüleimnek, hogy engem nem érdekel a vallás?

Költözködj el otthonról és éld a magad életét. Előtte meg szerintem ennyi elég:

"Apa, Anya, én szeretlek benneteket, és hálás vagyok, amiért felneveltetek, de már felnőtt vagyok, más a felfogásom, és ki akarom alakítani a saját életemet."

Függsz tőlük anyagilag? Ha elmondanád lenne mindennapos veszekedés és hiszti belőle? Ha mindkettőre igen a válasz, akkor szerintem várj. Senkinek sem lenne jó, főleg nem neked. Tudom, hogy hazugság, de sajnos nem tudsz mit tenni. Fejezd be a tanulmányaidat és lépj le, ha vallás nélkül nem hagynak békén.

Ha csak megbántódnának, de el tudnák fogadni, akkor meg valahogy kíméletesen beszéld meg velük. Én sem hiszek, de nem lehet bizonyítani Isten nem létét, szóval ilyen vitába nem megyek bele senkivel, mert mindkét oldal pontosan 0 bizonyítékkal rendelkezik. Én ilyenkor (amikor nagyon mélyen hívőkkel találkozom) akkor azt szoktam mondani, hogy nem Istennel van bajom, hanem az egyházzal. Ezzel leveszem a vitát arról, ami tényleg érzelmi alapon fontos a másiknak és áthelyezem arra, amiről lehet értelmesen beszélni.

Ha számodra nem jár semmilyen hátránnyal a jelenlegi helyzet, akkor én inkább hanyagolnám. Így csendben nem nyilatkozni a dologról, hogy is mondjam, nem kell hangoztatni hogy nem érdekel, de nem is kell úgy tenni mint akit érdekel.

Azért javaslom ezt mert szülőnként változó a reakció.

Itthon én ilyen igen és nem helyzetben vagyok (meg ugye vizsgaidőszakban mindenki az ;), az a véleményem hogy az egyház nem olyan szent. Néha szóba kerül, én meg szeretek ilyen filozófiai témákat felhozni, amiből rendre a vallás és az egyház rosszul jön. Nagyapám hasonló véleményen van: ő Istenben hisz, nem pedig az egyházban. Mamám meg: "Azért kérdezel ilyen hülyeségeket mert nem jársz eleget a templomba.." és leáll az emberrel vitatkozni még egy vicc miatt is és akkor még hangoztatja is hogy milyen rosszul érzi magát amiatt, hogy izé meg hozé.

Másrészt meg azért sem javaslom mert lehet hogy így ők éreznék magukat rosszul, hogy elrontották a gyereknevelést, rossz esetben pedig meg is próbálhatják ezt utólag korrigálni.

De minden esetre Te is belátod hogy ez esetben pedig ők érezhetnék rosszul magukat, rajtad áll a dolog, hogy hogyan döntesz, de én javaslom, hogy a teljes függetlenségig érdemes volna ezt nem hangoztatni.

A becsapásra pedig annyit mondanék hogy egy pap egyszer azt mondta hogy nem szabad jógázni, mert a jóga az valami vallásos cuccon alapul, és hiába hogy nem hiszel a vallási részben de a mozdulatok elvégzése vallás gyakorlásának számít így ellentétes a kereszténységgel. Nos akkor ennek fordítva is kéne működnie, ez által nem hazudtál :)

De minden esetre döntsd el hogy mennyire fontos számodra a vallási státuszod hangoztatása, és mennyire fontos a szüleid állapota, mérlegelj és válaszd azt, amelyik számodra a jobb.

Egyik ismerősöm volt olyan szituációban, ami szerintem ide vezethetett, és bár kicsi rá az esély, hogy Te legyél Ő, de volt már rá példa hogy ismerősnek válaszoltam. Ha kisegítenél azzal hogy melyik egyetemre jársz vagy szülinap (hó, nap) vagy bármi ami alapján meg tudom állapítani hogy Te vagy-e Ő, megköszönném :)

Na igen milyen vallásúak?

Pontosabb válasz születne.