Miért kivételeznek a húgommal? Elegem van, hogy mindig rám sóznak mindent. Mit tegyek?
A problémám az,hogy nagyon kivételeznek a húgommal.11 éves,de semmit sem csinál otthon.Hazamegy,lefekszik a kanapéra és addig nézi a Tv-t,amíg szüleink haza nem érnek.Ilyenkor mindig tele pakolja a mosogatót tányérokkal meg poharakkal,mert szinte minden egyes falathoz/kortyhoz újat vesz elő.Ezzel nem is lenne gond,ha elmosogatná,de nem teszi.Szüleink meg engem szidnak le,mert nem mosogattam el az Ő tányérjait meg poharait.Sokszor elmosom a felét és könyörgök neki,hogy legalább párat mosson el,de csak fekszik tovább.
Én súrolom a fürdőszobát,én porszívózok,porolok,sepregetek,felmosok,kutyát etetem és gondozom+sz@rt szedek,boltba járok,néha javítgatok,rendezgetem a dolgokat otthon és erre még rájön a tanulás is(most ezzel nincs gond,mert már elég laza a suli).Drága hugicám meg be nem segítene,anya sem szól rá,sőt még engem szid,mert lassan haladok a munkával.
Direkt nálam pakolja szét a dolgait a húgom,mert tudja,hogy nekem kell összepakolnom,mivel az az én szobám.Próbálom elküldeni ilyenkor,de akkor is le vagyok szidva.
Tanulás közben zavar,ha rászólok velem kiabálnak.Mindenen megsértődik és mindig engem szidnak mindenért.Ha hozzá sem szólok,akkor is én vagyok a hibás.
Egész nap cirkuszol,hisztizik és kiabál anyámmal,bezzeg anya rá sem szól,de ha én azt mondom,hogy ,,dumál'',akkor ordít velem meg fenyeget.
Apával meg ezt nem meri megcsinálni,mert tudja,hogy ő leszidja.Ha nincsenek ott anyáék,akkor hülyéz meg gúnyolódik velem.
Direkt rugdosott még pár hónapja,aztán mikor fejbe/szembe/hasba rúgott és látta,hogy sírva fakadok,akkor :-Véletlen volt(-közben meg pityereg-)
Folyton rám fog mindent,de le sem szidhatom,mert le leszek szidva.Apa meg nem hisz nekem.
Anya minden feladatot rám sóz,a súrolószertől már kivan a kezem.Vörös és viszket is,de le sem sz@rja.
Hugi meghorzsolja magát egyből babusgatja.Én mikor ráestem a bokámra(feldagadt,lilult,rá sem tudtam állni ,esélyes volt,hogy eltört),na akkor mit csinált ? :D SEMMIT !!!Fél városon át gyalogoltam,még orvoshoz sem mehettem el,mikor meg megmutattam a védőnőnek,akkor az utca kellős közepén ordibált velem,hogy mekkora barom vagyok.Azóta is fáj a lábam,ha ráülök...
Mindent megkapott (játékot,ruhát...),én meg soha nem kaptam semmi olyat,amit szerettem is volna.Már nem is kérek semmit,kár kérni.Ebből meg vita van,hogy nem tudnak nekem mit venni O.o
Ő olyan ruhát kap,ami tetszik neki,nekem meg szinte nincs is olyan ruhám,amit én választottam volna.Csak az van ami anyának tetszik.De azért örülök,hogy van mibe járnom...
Ballagási ruhánál is hatalmas mázlim volt,mert mamám talált egy ruhát,ami nekem is tetszett(ha mamának tetszik valami,akkor anya nem mer nemet mondani).
Nyáron utazásnál engem magasról letojnak.Az nem számít,hogy én mit szeretnék,senki sem kíváncsi a véleményemre.
Anya a legkisebb dolgokért is fenyeget(apa szintén).Eddig ezeket hallottam a szájukból:
-Lusta dög !
-Agyonütlek!
-Betöröm az orrodat !
-Nem véletlen,hogy egyik fiúnak sem kellesz !
-Hülye gyerek!
-Egy jó nagy pofon kéne neki !(ezt azért,mert elsírtam magam,mikor anya azt mondta,hogy agyonüt,ráadásul a rokonoknál)
-Hülye majom
Még van pár,de elsősorban ezeket emelném ki,ha nem gond.
Otthon már meg sem merek szólalni.Nem tudom,hogy mit tegyek :/
Tanácsot szeretnék kérni,hogy hogyan kezeljem ezt.Hogyan bírjam ki ?Hogy érjem el,hogy nem szidjanak le ? Hogyan vegyem rá húgomat ,hogy segítsen a munkában ?
Minden egyéb tanácsot és kritikát is megköszönnöm,h nem gond.
15l
A húgod még elég fiatal ezért szerintem alapvetően nem lenne gond, hogy a szüleidnek feléd magasabbak lennének az elvárásai, viszont az általad leírt dolgokat durva túlzásnak tartom a részükről, és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Vannak elméleteim, hogy miért viselkedhetnek így Veled, de nem akarok találgatni mert nem ismerem a családodat, a legjobb lenne ha leülnél és megpróbálnád megbeszélni velük ezeket a dolgokat. Ha anyukáddal ennyire nem tudsz beszélni akkor ülj le apukáddal és mondd el Neki őszintén mennyire bánt ez a dolog Téged. Ha nem érzed jól Magad a nyaraláson Velük, lassan nagylány leszel, menj nélkülük nyaralni pl. a barátnőiddel.
Az viszont hogy így bánnak Veled és ilyen dolgokat mondanak Neked nagyon durva, remélem fizikailag nem bántalmaznak - na nem mintha a szóbeli fenyegetés nem lenne elég bántó a szüleidtől - viszont ha bármilyen fizikai bántalom ér jelentheted a dolgot az iskolapszichológusnál vagy akár a rendőrségen is, mert ez családon belüli erőszaknak számít amit a törvény büntet. Az iskolákban általában vannak erre szakosodott szakemberek (iskolapszichológus, védőnő) akiktől mentálhigiéniás tanácsadást kérhetsz. Attól nem kell félned, hogy a pszichológus vagy a védőnő visszamondja a szüleidnek a panaszaidat, mert törvény kötelezi a titoktartásra.
Nem tudom milyen anyagi háttérrel rendelkezel, de ha a zsebpénzed engedi én mindenképpen elkezdenék a helyedben pszichoterápiára járni, a felnőttkori éned meg fogja köszönni Neked ha időben elkezded - mert különben a sebek csak elmélyülnek és később mégnehezebb lesz szembenézni velük.
Remélem tudtam segíteni, ha további tanácsra van szükséged keress meg nyugodtan privátban.
Csak kiskoromban vert apa.Van pár emlékem róla,de azok elég homályosak.Csak annyira emlékszem,hogy apa ordítva jön felfelé a lépcsőn én meg sírva próbálok elbújni,vagy az ágyra ülök és bámulom az ajtót bőgve,mert tudom,hogy mi fog következni.Aztán elvert engem(CSAKIS ENGEM !!!),hogy miért arra már nem emlékszem.Nem fordult elő sűrűn(hála az égnek),de megtörtént párszor.
Nem hiszem,hogy a keretem engedné a terápiát+nagyon el sem mehetek otthonról,csak különórákra,esetleg fagyizni.Több tízezer forintom volt,de valamiért már csak pár ezer forintom maradt.Mostanában elrakom a zsebpénzt,amit néha kapok,szóval gyűjtögetek.
Majd talán egyszer :)
válasza:Őszinte leszek:
Azért, mert ő a fiatalabb.
válasza:Öcsém nekem is beszólt régebben, most már ritkábban. Amikor nincsenek otthon a szüleid és pofátlan vágjál neki egy két pofont megtanulja a leckét.. Azt hiszi megteheti és erősebbnek érzi magát.
A szüleidnek meg mond meg ami érzel és amit gondolsz ne félj a konfliktustól hátha felnyitod a szemüket.
Apám engem úgy nevelt hogy ne hisztizzek ezért kiskorom óta vert a kicsiként tenyérrel majd ahogy nőttem ő is bátorodott de megtanultam nem kimutatni a testi fájdalmat ezért abbahagyta mert nem látta értelmét hiszen már nem sírtam..
Engem alázott, akár más emberek előtt is melegnek titulált meg amit el tudsz képzelni. Ez akkor fejeződött be amikor én is elkezdtem a fejéhez dobálni a hibáit hasonló stílusban és hangnemben.
Az én apámnak egy kettős személyisége van ezért is nehéz vele, hiszen kifelé a jót mutatja annyira hogy még te is elhiszed hogy tök normális, és a barátaim is úgy ismerik mint egy jófej csávót. De hamar ideges lesz akkor pedig jöttek az előbb említettek. Volt olyan hogy monoklit kaptam, aztán amikor kezdett lenyugodni bocsánatot kért de tudja hogy ezeket nem lehet megbocsájtani.
Ezt azért írtam le, hogy tudd ha ezt az utat választod lehet hogy csak rontasz a helyzeteden, de még mindig megvan az esélye hogy jobb lesz.
Persze ha ezt csak dühödben eltúloztad akkor nem csináld amit írtam.
Ha a szüleid bántalmaznak mindenképpen jelezd az iskolapszichológusnál. Persze nincsenek illúzióim a magyar egészségügy ismeretében, hogy milyen lehet a gyermekvédelem helyzete otthon, szóval lehet hogy ez nem fog Neked optimális megoldást nyújtani, de egy próbát szerintem megér.
Amit még tehetsz, bár ez alapvetően nem megoldás a problémára, inkább csak egy kerülőút, hogy minél kevesebb időt töltesz el otthon. Próbálj meg délután a könyvtárban tanulni vagy a barátnődnél lenni, járj szakkörökre, nyáron vállalj diákmunkát, stb. Ezáltal sokkal önállóbbá válsz, lesz pénzed, nem kell folyton az otthoni abuzív körülményekkel szembesülnöd, és nem utolsósorban még munkatapasztalatot is tudsz szerezni.
Ha nagyon gáz otthon a helyzet akkor nyárra tudsz más városban is munkát találni, pl.: a Balatonnál vendéglátóiparban - habár személy szerint nem ajánlom, mert ezek nagyon húzós munkák, bár viszonylag jó pénzt lehet velük keresni diákként. Viszont kérlek nagyon-nagyon vigyázz azzal, hogy ha elmész otthonról milyen munkát vállalsz, mert sokan visszaélnek a fiatal tapasztalatlan tinilányokkal!
Otthon próbáld meg a saját privátszférádat kialakítani, pl. zárd kulcsra a szobádat ha nem vagy otthon hogy a húgod ne tudja a cuccaid a szobádba hordani, stb. A kulcsos megoldás a szüleid kirohanásaitól is megvédhet és legalább a szobádban némi biztonságra lelhetsz, ha máshol nem is.
válasza:5: az hogy valakit a szülei gyerekkorában verbálisan vagy akár fizikailag is bántalmaznak, még ha sajnos gyakran elő is fordul, egyáltalán nem normális dolog, és a gyerek érzelmi és mentális fejlődésére nagyon káros hatással van. Az, hogyha erre az erőszakra magad is erőszakkal válaszolsz, nem fogja a fent megnevezett problémát megoldani. Sőt, én nem javasolnám, főleg nem abban a korban amikor anyagilag, meg úgy egyáltalán teljes függésben vagy a szüleidtől.
7: tudtam, hogy valaki ezt fogja írni, de ez nem megoldás. A kérdező húga egy 11 éves kisgyerek, zéró öntudattal, nem az Ő hibája hogy a szülők idiótán viselkednek és abszolút alkalmatlanok egy gyerek felnevelésére. Én azt javaslom ne fordulj a húgoddal szembe, nem az Ő hibája. Persze ha ütlegel meg szidalmaz ne hagyd magad, de alapvetően ne fordulj ellene csak azért mert a szüleid kivételeznek Vele. Nem Ő tehet róla!
válasza:5-ös vagyok, Nálunk ugye édesanyám normális és védett minket, rá nem emelt kezet apám soha.
De már elváltak engem nem viselt meg azóta minden nyugis.
Szerencsére annál erősebb vagyok mint hogy bennem kárt tudott volna tenni mentálisan ez a dolog, ma már úgy tekintek vissza ezekre az időkre hogy akkor rossz volt, de most férfi vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!