Tényleg lenéző lennék, mert mondtam, hogy nem kellenek a babaholmik? Mit csináljak?

A szüleim még kiskoromban elváltak apa szeretője miatt.

Ott született 8 éve egy kisfiú, de sok kapcsolatom nincsen velük, ünnepekkor találkozunk leginkább csak, apával néha beszélünk telefonon.

Októberben fogok szülni és valamelyik nap felhívott apa felesége, hogy nekik még megvan a legtöbb a régi babaholmi, elhozza. Mondtam, hogy nem szükséges, mert még nincs kész a babaszoba, majd most kezdődik a felső szint átalakítása, meg már nagyjából tudom, hogy miből milyet szeretnék. De ma csak elhozta a babakocsit, meg egy halom babaruhát és hogy majd a kiságyat is elhozza, csak annak pár rácsa nagyon össze lett rágcsálva és azt ki kéne cserélni...

Nem akartam bunkó lenni, hogy visszaküldöm vele, de pl. a babakocsi egy ezeréves, hatalmas Bergon, kék-fehér kockás.

Én teljesen más stílusút akarok, sima feketében, esetleg szürkében.

A babaruhák legtöbbje szintén kisfiús, foltos. Nem is ilyeneket szeretnénk, ráadásul a babaruhák vásárlása már most is hatalmas program nekem, hiszen imádok vásárolgatni. Most felhívtam apát, hogy ezekkel mit csináljak, mert mondta a felesége, hogy lehetnek nálam bármeddig, nekik már ezek nem kellenek. Ezért gondoltam, hogy odaadom rászorulóknak, vagy valami, mert semmit nem tartunk meg a cuccokból. És apa mondta, hogy mennyire lenéző vagyok, meg hogy a felesége csak segíteni szeretett volna és nem azért szedte össze ezeket, hogy odaadjam idegeneknek. Kérdeztem, hogy akkor mit csináljak ezekkel, mert nem szeretnénk itthon kerülgetni feleslegesen. Erre rám csapta a telefont, hogy "csináljak velük, amit akarok"...