Más szülő is így gondolkodik erről? Vagy az én szüleim ilyeneké csak?

És ezért kellett lepontozni a válaszomat?

Nem egy eldugott faluban éltünk, bocs, ha ez valakinek sérti az érzéseit. Vagy elképzelni nem tudom, mi lehetett a válaszomban a haszontalan.

Nos én nem vagyok szülő, éppen veled egyidős vagyok.

Tudod, ha belegondolsz, hogy a kortársaink mit művelnek, nem feltétlenül egy hónap, ó dehogy, akár egy hét/nap után, esetleg azonnal egy hím egyeddel..(bár nem tudom, te milyen vagy és ezzel nem szeretnélek megsérteni, egyszerűen nem ismerlek)

Erre a kérdésre nem csak te tudod azonnal a választ, hanem ők is és hidd el, még annál is hamarabb, hogy előadnád úgy egészében, amit szeretnél tőlük.

Szerintem te sem engeded majd így el a gyermekedet kapásból, legalábbis reméljük nem. Ez úgy működik, hogy először te is adsz nekik valamit cserébe, mégpedig azt, a számodra talán hülyeségnek tűnő apróságot, hogy otthon ők idegrohamtól mentesen várhatnak. Nem véletlenül nem engednek el, a szülők nem valamilyen furcsa faj, akik teljesen random viselkedésűek. Nyerd el valamivel a bizalmukat, azaz talán ezt inkább közösen, a barátoddal lenne érdemes csinálni. Ne várd el tőlük csak így..szerintem fogalmuk sincs róla, hogy te ott mire készülsz ezzel az emberkével.

Az ő szülei biztosítalak róla, hogy nem utálnak meg. Tudod miért? Itt vagy te, 17 évesen, aki szót fogad a szüleinek és vársz, amíg nyugodt szívvel elengednek. Máris szimpatikus leszel nekik látatlanból, hiszen a barátod ezt gondolom csak elmeséli otthon valamilyen formában.

Szerintem a türelem a kulcsa az egésznek, felesleges háborogni ezen. Más szemszögből is tudni kell bizonyos dolgokat nézegetni és mindjárt higgadtabban kezeli az ember:)