Miért viselkedik így velem az anyukám? Ennyire nem számítok neki?
Az anyukám 3 hónapos koromban magunkrahagyott minket az apukámmal, mert külföldön kapott egy nagyon jó állást. Azóta kb semmit nem hallottunk felőle, nem is érdeklődött irántam, és nagyon igyekezett velünk minden kapcsolatot megszüntetni. Igazából semmit nem tudok ròla csak, hogy apuval az egyetem jöttek össze, viszont gyerekkoruk òta ismerik egymàst, majd összeházasodtak, jöttem én és lelépett...
Viszont nem rég összefutottam vele a sulimban, persze úgy tett mintha egy idegen lennék, ami nem meglepő mert szinte az egész rokonsága úgy tesz, ami elég vicces mert a szüleivel egy városban lakunk (Vajdaságban) és apu utána mondta csak el, hogy visszaköltözik a városba a családjával, mert időközben az is lett neki (2 fia) és szeptembertől a sulimban fog németet tanìtani. Nem igazán tudom megérteni, hogy mièrt csinálja ezt? Ìgy is nehèz, hogy nem ismerem őt, hogy semmit nem tudok róla és hogy elhagyott...erre még kb ha nem is mindennap, de összefogok vele futni a folyosòn vagy akàr a vàrosban. Nem értem magam, hogy mièrt vagyok rá kíváncsi? Mièrt vàgyom arra, hogy megismerhessem? És ő mièrt nem akar ròlam mèg tudomàst sem venni?? Mit kellene csinálnom? Sulit nem szeretnék az utolsò èvem előtt váltani, érettségi miatt sem meg persze barátok meg minden ideköt...de nagyon nehèz lenne, mindennap látni őt :/ ennyire nem számìtok neki? Mièrt ilyen?
"Nem értem magam, hogy mièrt vagyok rá kíváncsi? Mièrt vàgyom arra, hogy megismerhessem?"
Azért, mert ez a legtermészetesebb. Vágysze a szülő édesanyád szeretetére, amit soha nem kaptál meg.
Az felfoghatatlan, hogy nem akar rólad tudomást sem venni.
Milyen ember ez?! Milyen pedagógus? Milyen anya?!
Mert neked szülőanyád, de nem édesanyád, nem felnevelő anyád.
Nehéz ügy. Fordulj az iskola pszichológusához, hátha tud jó tanácsot adni.
Ez nagyon durva. Nem tudom, hogy tud ilyen megcsinálni egy "anya". Durva
Sok erőt kívánok, borzasztó lehet ez neked.
Legközelebb ha a folyosón összefuttok, köszönj rá hangosan mintha nem is lenne ennél természetesebb dolog (és ez valójában így is van): SZIAAA ANYUUUU!
Neked nincs szégyellni valód. Anyukád pedig sajnos nem érdemli meg a szeretetedet, figyelmedet.
Nagy erőre lesz szükséged ebben az évben.
Mindenesetre semmiképp ne lássa rajted, hogy szenvedsz, fájdalmat okoz, vagy bármilyen érzést kivált belőled. Ha borzasztó nehéz is, te légy az, aki rá se hederít, észre sem veszi, mert éli boldogan világát.
Meríts erőt abból, ami boldoggá tesz. Apud, barátaid, és a tudat, hogy csak egy évről van szó. Az ilyen nem anya.
Köszönöm a válaszokat! Megpróbálok erős maradni és tùlèlni ezt az utolsò èvet...
Apu volt bent a suliban, beszèlt is az igazgatònővel, de csak azt tudta elérni, hogy az én osztàlyomat ne ő tanìtsa ès jàrnom kell majd iskolapszihològushoz, ami kicsit zavar, mert nem akarom, hogy a suliban tudjàk, hogy ő az anyàm csak èpp nem érdeklem vagy hogy dilisnek tartsanak, hogy pszihològushoz jàrok...
Tènyleg köszönöm a bàtorìtò ès együttèrző vàlaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!