Miért várjk el a szüeim hogy dolgozzak?

22 vagyok, 18-19 éves korom óta dolgozok egy gyárban egyilyen hulladék,ujrahasznosító cégnál, bálázni szoktam ilyen alapanyagokat, kartonokat, fliákat stb, rettentő nehéz fizikai munka. 3 éve nyomom, minden éjszaka 12 órában és kapok összesen havonat 105 ezret. Nappal alig tudok aludni, tanulni nem tudok elemenni , mert nem részesültem támogatásban. Az anyám anno nem akart tanulni igy nincs nagyon szakmája, most meg nem tud elmenni betanitott munkára dolgozni, mert nem bírja, anno mindig tetrixezett és játszott a gépen de tanulni soha. Apám keres ő kb 200 ezer körül. Én nekem azt mondta apm egy megtürt személy vagyok a családban, és hü@e. Azért vok hü@e mert nem vagyok képes egyszerre dolgozni meg tanulni és azt mondta megérdemlem a sorsom és hogy dö@@öljek meg ci--nyok között. A nővéremnez mai napig kedves ő 26 éves, most fog végezni egy semmit mondó diplomával, de elvan tarva, ő nem megtürt személy, azt mondta apám, ő megérdemli, kb 12 pasija van már, apm mindig joban az ő pasijaival most is átfog jönni, és megünneplik a születésnapját, apám a nővérem pasijának fizette ki most a tortáját ami 5 ezer forintba került, Nekem novemberben volt a születésnapom, még scak fel se lettem akkor köszöntve. Anyám velem ért egyet, meg nekem ad igazat, de nem tud mit csinálni, mivel nincs hova mennie, nem élnek, a szülei, és nincs pénze. Nekem egy hangos szó, vagy valami és innen repülnék. Csak nem tudok albérletbe menni, az is drága. havi 100 ezerből. Barátaim nincsenek, haverjaim nincsenek, ismerőseim nincsenek.