Azzal nyaggatott, hogy dolgozzak. Most azt teszem és az a baj. Miért nem jó neki semmi? Mit mondjak, hogy befejezze ezt a viselkedést?
Anyával mindig a pénzen vesztünk össze. Bármikor kértem, vita lett belőle, mert azt hajtogatta, hogy nekem milyen igényeim vannak, más éhezik, blablabla. Folyton azzal jött, hogy dolgozzak, de ezt apa nem hagyta és az ő szülei sem, azt mondták, hogy amíg nincs legalább 1 diplomám, addig igenis csak a tanulásra koncentráljak, ne 600 Ft-os órabérben szívassanak valahol. Bár apa és az ő szülei mindig elég bőkezűen támogatnak (kpban és számlára is utalnak, amit 18 felett használhatok majd).
De kaptam egy elég jó állásajánlatot májusban és úgy voltam vele, hogy miért ne... Nem illegális, álommeló, ha meg sok, vagy nem tetszik, csak otthagyom. Viszont anyának nem tetszik, mert szerinte ez nem munka, ő nem ilyenre gondolt. Annyi az egész, hogy álbarátnője vagyok egy srácnak. Semmi gond nincs vele, jól néz ki, intelligens, csak szüksége van erre, de nem részletezném, ez az ő magánügye. Csak azért írtam le ezt, hogy ne azzal gyertek, hogy valami bányarém oldalán vagyok.
Nem megterhelő ez, igazából jól érzem magam így és még a gimi mellett is tudom folytatni (most leszek végzős). Viszont az anyám hozzáállása megőrjít. Mintha azt akarná, hogy meggyet szedni járjak, vagy a fagyipult mögött legyek reggeltől estig.
"Prostitúciónak nevezik a fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatást is."
Még jó, hogy semmilyen szexuális kapcsolat nincs közöttünk és még szűz is vagyok...
Én se nevezném melónak azt, hogy pénzért együtt lógsz egy sráccal, aki, ki tudja, miért, be akarja csapni a környezetét. Azt meg egyenesen siralmasnak tartom, ha egy gimis gyerek tanulmányi átlagát a nyáron egyetlen hónapig végzett diákmunkától kell félteni.
Nem egészen értem, hogy ha apád ennyire óv téged, bőkezűen támogat, te meg problémásnak érzed anyáddal az életet, miért nem költözöl jóatyádhoz - nekem úgy tűnik, elváltak. Nem lenne egyszerűbb? Már úgy értem, ha bevállal téged.
Ahogy elolvastam, amit írtál, a következők jutottak eszembe:
- Anyukád részéről nem furcsa a viselkedés
- amit te most munkának, "dolgozásnak" nevezel, az valahogy szerintem nem az
- kicsit furcsa a bevételi forrásod
És anyukád biztosan félt. Nem tudhatod, hogy milyen ember az, aki azért fizet, hogy az "álbarátnője" legyél.
Mindenesetre semmilyen szintem nem támogatom a hazugságokat és az "ál"-barátnő az igen hazugság.
Lehet, hogy te ezt nem veszed most magadra, vagy nem akarsz belegondolni, de nem optimális hazugságban élni és "úgy csinálni, mintha".
Azt sem lehet tudni, hogy a fiúnak milyenek a szándékai.
Anyukád így nem véletlenül aggódik.
Ha azt komolyan gondolod, hogy a meggyszedés vagy a fagyi árus munka lenézendő és amit te csinálsz, az az optimális - hát, nem tudom, min szocializálódtál, nyilván sok hülyeséget nyomat a TV...
Szerintem gondold át még néhányszor ezt a témát minden oldalról.
Az egy dolog, hogy nem szexeltél a fiúval, de eladtad magadat, hazugságban élsz.
Állj, állj, állj. Ismerem a fiút. A legjobb barátnőm vőlegényének a legjobb barátja, már 4 éves koruk óta elválaszthatatlanok. Semmi gond nincs vele. Az az ő dolga, hogy miért akarta ezt, nincs jogom leírni még egy anonim oldalon sem.
Apához nem költözhetek.
Szerintem azon átsiklottál, hogy hazugságban élsz, pedig nem kéne.
Amit csinálsz, az igazából nem munka, eladtad magadat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!