Hogyan kerülhetnék közelebb anyukámhoz? És mindemellett hogyan nőljek fel "helyesen"?

A lényeg nem a helyesiráson van, hanem a kérdésen. Azért kérdezett, mert neki ez probléma, nem azért, hogy kioktassuk. Hiszen irta is, nem tanul jól.

Kérj segitséget a tanuláshoz, esetleg anyukádét, vagy kérd, hogy fogadjon melléd korrepetáló tanárt, kevés pénzért is ki lehet fogni, főiskolás tanárnak készülő fiatalokat, akik gyakorolnak is ezzel.

Ha egy kicsit motiváltabb lennél, jobban tanulnál, - beszéld meg anyukáddal mi az ami motiválna, ami miatt képes lennél jobban tanulni. Ez is egy motiváció lehet, hogy javuljon a kapcsolatotok. Ő jót akar neked. A mai világban nehéz boldogulni, szeretné, ha előre haladhatnál. Amihez nem biztos, hogy ma már feltétel a diploma, de nem árt ha van. Tehát ő jót akar, te jót akarsz. Hol a probléma? Kicsi lépést tegyél felé, segits neki, próbálj beszélgetést kezdeményezni, akár eleinte olyan dolgokról amik őt érdeklik, ilyen vagy te is.

Azért irtam le, mert én is meg akartam jobbitani a kapcsolatomat anyámmal, akit nagyon szerettem, most is szeretem, és sokat szenvedek attól, hogy meghalt, pedig ennek már 6 éve. Mindig eszembe jutnak azok a dolgok, amiket megtehettem volna, bár ő nagyon makacs ember volt. Halála előtt három évvel lebénult, rám volt utalva, a sors összehozta, hogy kimutassuk a szeretetünket. Ugy halt meg, hogy tudta, hogy szeretem, és én is tudtam, hogy ő is, bár mig beteg nem lett, mindig ugy éreztem, hogy a két öcsémet szerette. Ma már tudom, hogy csak azt láttam rajta, hogy nem tanultam, hanem szültem öt gyereket, akiket az ő segitségével fel is neveltem, de a szeretetét sosem éreztette. Nagyon fura az élet. Mindig aznap tedd meg amit szeretnél, mert nem tudod másnap megteheted-e még. Bocsi ha hosszura nyult.