Mi a baj velem? Tényleg lekések mindenről?
Sziasztok!
Eddig nem igazán merültek fel bennem ezek a dolgok, de most valami bekattant. 25 éves vagyok, lassan 26, és bár még nincs vészesen közel, bepánikoltam. Tanulok, még 2-3 évig tervezem is. Szóval közeledik a 30 és elgondolkodtam azon, hogy bár külön élek a szüleimtől, mégis én még valahol borzasztóan gyereknek érzem magam. Amikor lehet lemegyek hozzájuk, néha hónapokra is. Nem bulizom, talán két-három barátom van, de mivel messze élünk egymástól, nem túl szoros a kapcsolat, és nem is igénylem. Eddig egy kapcsolatom volt másfél évig, együtt is éltünk, de belegondolva a szexben sem vagyok túl "járatos". Eddig inkább a sulinak meg a hobbijaimnak éltem. Most úgy érzem, nem is vágyom komoly kapcsolatra, és nem is vagyok rá kész. Szeretnék minél több időt tölteni a szüleimmel, mert idősek (75 és 86 évesek). De tényleg lekések mindenről, ha 30 alatt nem kezdem keresni az igazit? Szeretnék majd gyereket, mondjuk csak egyet, úgy 37 éves koromig. Összegezve: alapvetően nem értem, mi a baj. Józanul belátva, még van időm. Nem tudom, attól félek-e jobban, hogy telik az idő, vagy csak elszakadni félek és felnőni.
Aki végigolvasta, annak köszönöm a normális választ!
Tegyuk fel, holnap megtalalod az "igazit"
Ismerkedtek, kialakul a kapcsolat, jo indulattal is eltelik 2-3 honap
Megkomolyodik a kapcsolat az min fel ev
Osszekoltoztok, kiismeritek egymast, mar eltelt egy egesz ev
Te meg 2-3 eveg tanulsz, szoval semmid nincsen.
Azert 1 eves kapcsolatra nem is vallalunk se hitelt se gyereket se semmit
Mire te esetleg neki allsz dolgozni, osszekuporgatsz egy kis penzt lakasra, autora, erre meg arra eltelik siman 3-4, de meg 5 ev is...
Ne adj isten eskuvot is akartok, arra is lehet gyujtogetni a milliokat par evig
Aztan meg ezutan valamikor gyerek...
Ott leszel 40 eves
Es akkor azt meg nem neztuk, hogy te nem holnap talalod meg az igazit, te meg utazgatni akarsz meg elni bele a vilagba meg az a gyerek se jon ossze altalabn elsore, sot egyre gyakoribb, hogy evekig szenvednek a parok, milliokatbolnek bele kezelesekbe, stb mire lehet babajuk
Es erre 40 fele meg sokkal nagyobb az esely, ahogy arra is, hogy beteg, fogyatekos gyereked lesz vagy valami komplikacio lep fel, nem tudod kihordani, megszulni
Szerintem ez nem normalis, ahogy te gondolkodsz. En ais helyedben keresnek egy pszichologust. 30 evesen nem vagy gyerek, egyaltalan nem.
Kedves Kérdező!
Semmiről nem vagy lemaradva.Én is olyan típusú ember vagyok mint te nagyjából.
Pont 25 voltam,mikor vége lett egy 7 éves kapcsolatomnak.Elköltöztem másik városba(mondjuk suli miatt is),és új életet kezdtem.Aztán csak sodródtam vagy 7 évig,de egy ponton elegem lett,és úgy gondoltam, most már ideje mást is csinálni.Hazaköltöztem abba a városba ahol tesómék laktak,és kerestem itt munkát,albérletet.
4 éve ismertem meg a férjemet,2 éve együtt élünk,1 éve házasodtunk,és a kisfiúnk 3 és fél hónapos.Tavaly voltam 40, és én vagyok a legboldogabb anyuka a világon szerintem.
Jah és nem kerestem az igazit,egyszerűen csak nyitott voltam,de nem görcsöltem rá.
Kitartás
Nem akarlak elkeseriteni, de ha most igy gondolkodsz, 30 evesen is igy fogsz. Ami nem feltetlenul rossz dolog😊 Enbis ilyen voltam 25evesen, es szerintem nem sokat valtoztam. Az egyetlen amit mondhatni hogy banok, hogy gyereket nem terveztem elobb. Bar akkor meg nem tudhattam hogy nemnlesz olyan egyszeru (31 vagyok, majdnem 2 eve probalkozunk hiaba). Es ez az ido mulasaval csak nehezebb lesz. 25 evesen viszont meg nem voltam benne biztos hogy akarok e egyantalan gyereket. Remelem te szerencsesebb leszel.
De ne aggodj, tok normalis amik a fejedben jarnak. Arra viszont vigyazz hogy ne 30evesen legyel palyakezdo (irtad hogy meg egy diplomara akarsz majd tanulni)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!