Vannak itt olyanok, akik megszöktek otthonról, nem találták meg őket és ma boldog életet élnek?

Amúgy én 16 évesen elmentem.

Apa késsel fenyegetőzött ittasan( mindig is jó apa volt nem értettem hhogy mi a baja,először csitítani próbáltam de már sok volt az alkohol...)

Anya nem volt otthon csak apa,az akkor 10 éves testvérem és én. Felvettem egy széket azzal próbáltam kitenni. Sikerült kizárni. Tudtam hogy ninc vége. Pakoltam egy táskába vizet kaját meg egy takarót ha vészhelyzet van elmegyünk a testvéremmel.

Betörte az ajtó melletti ablakot és akkor kezdett el hadonászni a késsel. Mi kirohantunk ő jött utánunk. Olyanokat mondott hogy retkes kva.

Mondtam a tesómnak hogy ketten két felé megyünk a piacnál találkozunk. Fusson ahogy bír és vigyázzon magára.

Próbáltam úgy csinálni hogy engem kergessen az elmebeteg. Sikerült de kb. 50 m után visszatért a házba. Én pedig mentem a megbeszélt helyre. A tesóm már ott várt. Telefont nem vittem,hajnali1 volt már. Szegény nagyon félt és fáradt volt. Elaltudt,a fejét én tartottam. Reggel 6 körül egy csöves vert fel minket hogy takarodjunk a helyéről. Még 2 napig nem mentünk haza.

Az "apám" szerencsére börtönben van. Különben ő volt a tökéletes apa. Sajnálom hogy ezt tette. Talán egyszer meg tudok neki bocsátani.

18/L

kérdező, nagyon sajnálom, hogy nem bírod otthon, de annak, hogy 14 évesen, iskolakötelesen elhúzol a vakvilágba otthonról, CSAKIS ROSSZ VÉGE LEHET.

Ha tényleg nagyon szarul vagy, akkor gondolkodj abban, hogy valami rokonhoz vagy baráthoz menjél, ha ez opció egyáltalán...