El fogok költözni otthonról nyáron de előre félek, megtehetem ezt anyával?
Még 2 évem van hátra az egyetemből.
Anyámmal élek együtt. Volt már szó az elköltözésről, de lebeszélt mindig.
Már nem akarok vele élni,feszült otthon a légkör. Nagyon hirtelen haragú, születésem óta ilyen. Kezd meghülyülni.
Biztos,hogy érzelmileg zsarolni fog, fel fogja hozni a tanulást.
Úgy tervezem,hogy a költözés előtt egy nappal fogom bejelenteni, de félek tőle, le fogok blokkolni.
-önállósodni szeretnék
(De ő úgy is azt fogja rá mondani,ho gy nélküle nem fogok tudni boldogulni,még bevásárolni se tudok,takarítani se normálisan..)
-a barátommal fogok összeköltözni egy nagyon olcsó albérletbe
Annyi pénzt össze fogunk tudni szedni
-független szeretnék lenni tőle, nem akarom hogy ő főzzön rám, folyton csak panazkodik ,hogy neki nincs szabad ideje stb..
Ha meg ln főznék,csak lecseszne,hogy milyen szarul csinálom
A lényeg,hogy ha bejelentem,én leszek a főgonosz,hálátlan aki elcseszi a jövőjét.
Neki is rossz lesz,mert a mostani lakáson hitel van,és úgy tudja fizetni elvileg,h apukámtol kapunk tesómmal pénzt.
És ha elköltözök akkor nem fog utánam kapni pénzt..
Biztos,hogy le fog beszélni,és annyira meggyőző ,annyira tud rám hatni,hogy hibásnak fogom érezni magam.
Éehetr nagyob ki fog kelni magából,szerintem akár ideösszeroppanáat is kaphat az én kis akcióm miatt.
Szerintetek jogosan kellene hibásnak éreznem magam,ha lelépek otthonról?Bűntudatot kell éreznem emiatt?
Másnak is nehezen ment az elköltözés a szülei miatt?
Nekem ez már évek óta az álmom
Nem kell bűntudatot érezned,azért mert nem vagy már gyerek és szeretnéd megkezdeni az önálló életed a pároddal.. Anyukád nem normális,hogy lelki terrort alkalmaz,hogy magához láncoljon.. A hitel persze nem jó dolog, de nem te vetted fel, ne téged okoljon miatta,ha nem tudja fizetni.
Szóval hajrá,költözz össze a pároddal.Ez a normális ebben a korban.Ha anyukád nem érti meg,akkor keressen fel egy orvost..
Ennek ellenére mindig közel álltunk egymástól,mindent meg tudtam vele beszélni,őszinte voltam vele töbnnyire.
Annyira fura lesz,h egyik pillantról a másikra hirtelen bejelentem,hhogy elköltözök.
Nagykorú vagyok,nem állhat az utamba..vagy mégis..?(20éves vagyok)
Sose voltam valami határozott,most annak kell.majd lennem
Mindenesetre gyűjtöm addig az érveket,hogy nyáron szóhoz se jusson
Szerintem jelentsd be előre, ha már megvan az időpont, hogy 2017.03.01-én elköltözöl.
Erre persze ki fog borulni, de mit tudsz csinálni? Az elmondottak alapján úgy is mindenért háborog.
Mond el neki:
1, időben szóltál, nem csak egyik napról a másikra léptél le
2, Felnőtt vagy, és önállósulni szeretnél
3, Majd akkor magyarázzon, hogy nem vagy képes semmire, ha sírva mész haza, hogy nem bírod magad eltartani, illetve semmit nem tudsz egyedül megoldani, addig tartsa magában a megjegyzéseit.
A pénz is elő fog jönni, hogy kevesebb lesz, és mi lesz vele...? Az a helyzet, hogy ez örökké téma lesz, és mindig szóba fog jönni, hogy neki milyen rossz...
Vagy támogatod, ha úgy érzed és van rá lehetőséged, vagy nem, de akkor hallgatni is fogod, és még lelkiismeret furdalásod is lehet majd emiatt...
Sajnos egyedülálló szülőnek valóban nehéz, ha kirepülnek a gyerekek és viszik a fizetésüket is, aztán ott maradnak egyedül mondjuk egy hitellel...de hát ez az élet rendje...
A páromék 5-en vannak testvérek, az apukájuk meghalt 2 éve és most egy éven belül 4-en összeköltöztek a párjukkal, így anyuka egyedül maradt a legkisebb gyerekkel, aki 16 éves. Budapesten egy 80.000ft+rezsis lakásban, átlagos fizetéssel...
Sehogy nem jönnek ki anyagilag, így támogatjuk őket minden hónapban mi is, meg a többi testvér is, csak hát az egyik tesónál baba van, nálunk esküvő lesz, és minden forint számít, és elég elszomorító, hogy előre tudom, hogy ez örökké így lesz, muszáj pénzzel segíteni, holott ebből a pénzből hosszabb távon kocsit, nyaralást tudnánk megfinanszírozni. És persze úgymond ez nekünk luxus, neki meg a megélhetés a tét, de akkor is rossz, hogy nem tudunk úgy érvényesülni más miatt, mint ahogy egyébként tudnánk...szóval nem könnyű...
Jaaa, és ez csak a párom anyukája, bele sem merek gondolni, hogy akkor mi lesz, ha az én szüleim esnek le egyszer a lábukról...:(
Az a minimum, hogy előre szólsz neki. Milyen mentalitás az, hogy "majd ha az ajtóban állsz a bőrönddel"?! Oké, biztos veszekedés lesz belőle, de legalább egy idő után tudatosul benne, hogy tényleg el fogsz menni, és fel tud készülni hogy oldja meg a hitel fizetését.
Neked hogy esne, ha egyszer csak lelépne a gyereked, a következő hónapban meg nem tudnád kifizetni a hitelt és még csak lehetőséged se volt felkészülni a helyzetre...?
Nem azt mondom, hogy maradj anyukáddal, te érzed ha elviselhetetlen, de akárhogy is, oltári szemétség lenne benne hagyni a sz.rban, ÚGY, HOGY NEM SZÓLSZ ELŐRE.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!