Mennyi pénzt költötök egy hónapban a kamasz gyereketekre?

17-nek:

nem a kor függvénye az, hogy alá merném-e tenni az autót vagy nem. Másrész ha megvan a jogsija, miért ne vezethetne egyedül? Harmadrészt, szerinted az én lámyom az oktató mellett fog először vezetni? Hagyjad már. Szerezzen csak rutint minél előbb, a jogsi az meg már csak egy papír, amivel a közútra is legálisan kimehet. Nyilván a forgalom nyavajáit akkor tanulja meg igazán, de erre fokozatosan kell felkészíteni, az autó viselkedését, a fizikát meg ismerje meg minél fiatalabban.

Nálam az autó az alap dolog, ha futja rá, és ha megérdemli. Mert igen, vannak olyan fiatalok, akik alá egy 50 lovas suzukit se mernék alá tenni, mert annyi eszük van, de nevelés kérdése az egész, én pl egy 500+ lovas Mustanggal se öltem volna meg magam, és ezt a szüleim is nagyon jól tudták (bár sajnos nem volt sose mustangom), mert tudják, hogy nálam az autó az afféle kattanás, jobban fáj, ha összetöröm, mint ha magamat törném össze, és már csak ezért is vigyázok.

#21

Nem érted.

Ócska autót nem vezetünk, mert nem biztonságos.

A friss jogsis pedig egyedül nem vezethet egy pár hónapig, mert rutintalan. Pont.

22-es vagyok: túl sokat tudok a kamaszagy működéséről, neurológiailag és biológiailag ahhoz, hogy tudjam, mely agyterület nincs még kifejlődve teljesen 17 évesen. Egyiknek sem, mert így működik a test, az evolúciónál lehet reklamálni.

Ez pedig a veszélyérzetért felelős központ. Amint látom, és tapasztalom, hogy kifejlődött már és sallangmentesen, kihagyás nélkül működik is, akkor vezethet egyedül. Ha pedig saját autója lesz, az soha nem lesz valami ócskaság, mert egyrészt olyanra nem költök csak rendes autókra, másrészt abba nem ültetek be senkit a családból.

mert nem értesz hozzá.

Én tudom miről beszélek (egyik szakmám). 2 autóm van, egy huszonéves, meg egy, ami alig múlt egy éves. Ez utóbbi a munkaautóm, de a huszonéves az fényévekkel megbízhatóbb. És képzeld, az a generáció is felnőtt, akik ezeket használták napi szinten. Az autó tipikusan olyan mint a bor. Nem kort, hanem évjáratot kell nézni, és van jó, meg rossz évjárat.

Az, hogy kinek mikor mire fajlett az agya, megint csak egyénfüggő. Tény, hogy a vezetéshez speciális reflexek kellenek, de van akinek előbb, van akinek később, és bőven van, akinek soha nem fejlődnek ezek ki. Van ismerősöm, aki akárhányszor próbálkozott, egyszerűen nem neki való a vezetés. Ilyen is van.

Osztálytársam gimiben vezetett, amióta elérte a pedálokat és kilátott az autóból, aztán 17 éves kor körül megcsinálta a jogsit, és friss jogsival (de nem rutintalanul) járt autóval napi szinten. Évekkel később volt egy balesete, nem ő volt a vétkes, de abból is tanult. A vezetés tipikusan a "holtig tanul" kategória. Egyszerűen nem létezik olyan, hogy "tudok vezetni, már mindent láttam, mindent tapasztaltam". Max az, hogy átéltem már ezt-azt, kb megvan, hogy egy-egy helyzetet hogy kell megpróbálni kivédeni, elkerülni, de hivatásos sofőrként mondom, olyan nincs, hogy valaki "tud vezetni". Ha okozott baleset nélkül, csendben egy ágyban dobod fel a talpad 60 éves sofőri múlttal, akkor talán mondhatod, hogy "b@$$zameg, tudtam vezetni"

És csak nem adod fel ...

Én nem beszéltem sem szuzukiról, sem ötszázezres, használt tragacsról. Nem egy ligában játszunk.

Ennyit erről.

valamiért eltűnt az előző kommentem. Igen, nem adom fel, mert egy sznob, nagypofájú majom vagy. 500 ezres tragacs? Itt a baj. Lenézed azt, ami nem a "te ligád", de tudod, lehet jó az is, ami nem drága. Ez egy autóra hatványozottan igaz. Csendes kell, hogy legyen? Minek? Legyen masszív, és elég erős ahhoz, hogy ha egy kamiont előzöl vele, akkor a szélárnyékból kikerülve is legyen benne tartalék a biztonságos előzéshez. Normálisan használva ne egye le a gatyádat, és ne legyen egy vagyon karbantartani. Ha ezen felül még szép is, meg sportos, kényelmes, esetleg egyedi, az nem hátrány. Egy sokmilliós Porschéba vagy BMW-be, Audiba beülni, miután kicsengetted a pénzt, az nem művészet. Az 500 ezres vassal ezeknek autóhosszakat adni a lámpánál, na az művészet. Szoktam jókat röhögni a nagyarcú, sokkmillás autókban pöffeszkedőkön. Tudod, én többre becsülök egy gondosan, sok munkaórával épített, látszólag dudva, de erős, és kényelmes autót, ezeknél a csillivilli szutykoknál. És megint csak tapasztalat, ha a gyerek ilyet vezet, amit esetleg ő a két kezével (meg haverok, ismerősök segítségével persze) rakott össze, sok sok munkaórával, azt jobban meg fogja becsülni, mint ha valami drága vasért "csak" kicsengetem neki (vagy ő kicsengeti) a lóvét a szalonban. Nekem a hobbiautóm tipikusan a sok sok munkaórával, évek alatt épített autó, és vigyázok rá, karban tartom, a műszaki vizsgán nem is akarnak vele foglalkozni, csak kiadni a megfelelt dokumenteket, mert tudják, hogy figyelek rá. Én szoktam kérni, hogy mérjék le, hogy ha nem TÖKÉLETES (nem pont megfelelt) pl a fék vagy a futómű, akkor tudjam, és tudjam intézni a szükséges alkatrészeket a javításhoz, hogy biztonságos legyen. (mivel otthon nincs se fékpadom se rázópadom, ezeket nem tudom lemérni magamnak)

De tényleg nem egy ligában játszunk, ahogy mondanád. A nagyképű majom velem sose lesz "egy ligában".