SÜRGŐS! Mit csináljak?

Anyámmal és ,,apámmal'' élek, néha nagyanyám is a közelünkben vagy nálunk van.

Iszonyatos veszekedések, hisztériák, ordibálások szoktak nálunk lenni, és persze én vagyok az oka mindennek!

Kezdjük apámmal.

Nem mondanám rá hogy alkoholista de néha eléggé leissza magát. De nem ezen múlik, hogy milyen ember.

Teljesen józanul is megüt, csak mert elegem van abból hogy gyaláz az alakom miatt és vissza merek szólni neki. Minden apró sz#rságért már meg vagyok ütve, egyfolytában fenyeget, hogy agyonver. Ismerem, azért viselkedik így mert ő akar a családban három nő(!!!) között az alfahím lenni, és kihasználja, hogy gyengék vagyunk, és úgy csinál mintha a vetélytársai lennénk!!!! Engem szokott általában csak ütni, de anyámat is már persze megütötte. Ez az ember teljesen kihasználja, hogy ő itt az erősebbik, de már nálam betelt a pohár!!!

Nagyanyám a másik fele. Szinte a legtöbbször látta, ahogy apám megvert engem, de mégis, ha erről beszélek vele, akkor tiltakozik és ordibál, hogy ,,apám nem ütött meg egyszer sem''. Ha meg előtte üt meg, akkor nagyanyám átkozodik, örvend hogy apám ezt teszi, szid engem. Nem szép dolog ilyet mondani de szinte nyal apámnak, az egekbe dícséri, míg anyámmal és velem üvöltözik, apámat úgy dicsőíti, mintha ő egy tökéletes ember lenne.

Anyám annyira nem csinál ilyeneket, de ő is ki tud akaaztani. Sírva mondom neki hogy miért nem ért meg, de ő nem ott tart: ,,Hát persze hogy a gyerekem azért bántja magát mert kiakadt és már nem tudja min levezetni a feszültséget'', hanem leragadt, hogy én vagyok a hülye amiért sírok, nem apám az amiért bánt.

Ez a helyzet nálunk. Ordítozások, veszekedések.

Mit csináljak? Más rokonhoz nem tudok elköltözni.

14/l