A baratomnak az anyja a mindene? (Tobbi lent)
2 es fel eve vagyok a baratommal. De mar mostanaban ugy erzem hogy nekem ez sok, en mar ezt nem birom! Az elejen szerettem a baratom anyjat mert aranyos, gondos volt es velem is tobbet foglalkozott mint a sajat anyam. Majd ido kozben elkezdtem egyenesen utalni az anyjat es gondoltam arra hogy az en anyam bar szigoru de gondoskodo, megsem csinalja ezt. A baratom szulei elvaltak, de az anyjanak van elettarsa. A baratomnak az anyja mindene, ugy erzem hogy fontosabb mint en.bar ilyent hogy ki fontossabb megsem allithatok.. megis csak az anyja, szeresse. Na de ennyire azert nemar hogy a szerelmet is elhanyagolja. En millioszor sirtam mar mellette, majd egyszer miikor az anyucikaja megszeppent akkor mondta nekem hogy o is sirt majdnem, es mindig mikor sir akkor o is majdnem.. Ha en sirok akkor csak nevetve probal nyugtatni,az anyjat meg olelte akkor, simogatta. Ezt kozoltem vele hoy nekem rosszul esett de nem kaptam ra valaszt!
Meg ott van az is hogy ha mondok neki valamit akkor egybol az anyjat hozza fel peldanak. Most is mondtam multkor hogy szeretnek egy dolgoz majd ha osszekoltozunk es nem hogy azt mondta volna hogy varja mar hogy egyutt legyunk vagy valami.. nem, hanem hogy az anyjanak is olyan van. Leszrm!!!! egyaltalan nem erdekel mivan az anyjanak. Meg egyszeruen semmi ferfiassag nincs benne.. puhany kb mint egy no... mert az anyja nevelte. En megertem hogy rossz lehett neki megertek mindent de azert mindennek van hatara.. nyaron nalam volt es sirva konyorogtem neki hogy maradjon.(sok a tavolsag) de nem, o sietett az anyjahoz mert mondta neki hogy hianyolja.. es mikor en hianyolom? Nem jon egybol. 19 eves, ennyi idosen mit jatsza el ezt? Nem bir ki egy hetveget az anyja nelkul. Eddig ugy volt hogy elkoltozunk egy olyan varosba majd ahol nem el senkinek semmi rokonja hogy kulon eletet kezdjunk egy kicsit. De nem, o kijelentette hogy ott akar maradni mert nem birna ki az anyja nelkul. Ha tovabb ezt folytatja en mar nem fogom birni! Nem akartam bele irni de megis.. hogy a nemi elet sem megy konnyen mert egyszeruen nem erzem nonek magam, meg ha annyira nem is vagyok annyira felnott.. nem tudom mit tegyek, tanacstalan vagyok. Mar arra is gondoltam hogy szakitok vele. De egyszeruen szeretem es tudom hogy o is engem. Mit kene tennem? Tul sok mindenen mentunk keresztul mar, de az anyja irant erzett szeretete megorit, engem kene ennyire szeretnie es velem kene ennyire foglalkoznia nem az anyjaval, foleg hogy ilyen keveset talalkozunk, vagy rosszul gondolom az egeszet es helyes amit csinal? De akkor miert zavar? valaki kerem segitsen mert mar vagy feleve ezen morfondilozom es nem tudom mit tegyek, megorulok ettol az egesztol.
Kedves Kérdező!
Millió oka lehet a viselkedésének, minden bizonnyal nem érett meg egy komoly kapcsolatra. A legjobb lenne leülni és ezt átbeszélni vele. Mond el neki, hogy neked ez így nem jó, és ha ez így megy tovább te nem fogod bírni.
Mond el hogy mennyire szereted.
Ebben a helyzetben nem sok tanácsot tudok adni, ajánlom keress fel egy pszichológust, vagyis a legjobb lenne ha a pároddal ketten mennétek el párterápiára. Ez végleges megoldás lehet a problémákra, és az okok feltárására.
Üdvözlettel,
A. Pszichológus
Koszonom a valaszokat!
En ugy gondolom hogy pont hogy erzekeny vagyok. Nekem rajta kivul nincs senkim. Egyetlen embert szeretek oszinten, az pedig o es megsem viselkedek igy mint ok egymassal. Az meg hogy feltekeny vagyok lehetseges. Jartam en magam mar tobbszor is pszichologushoz mert lelki problemaim vannak mar 4 eve, a baratom segitett nekem mindenben akkor. De mostanaban elhanyagol.
Talan pont ezert vagyok feltekeny vagy erzem igy magam mert felek hogy elveszitem. Es azt nem mondanam igaznak hogy en ot nem tartom ferfinak, csak egyszeruen ideges voltam es zaklatott mikor irtam ezert nem jol fogalmaztam. Szoval bovebben kifejtve azt ugy ertettem hogy nem ad szamomra vedelmet es ha valaki itt lenne es bantana, tegyukfel megutne engem akkor nem tudom hogy megtudna-e vedeni. Ilyen ertelemben gondoltam.
Viszont nem hinnem hogy itt az en gondolkozasom a legnagyobb baj.
19 evesen akkor sem normalis ha az ember fia nem tud 1 hetre elmenni otthonrol ugy, hogy ne kapjon kb. Sirogorcsot mert nem latta az anyjat.
Lehet hogy en is tulreagalom,de viszont ez akkor sem normalis.
Igen, pontosan en is ezen vagyok!
Hogy par ev mulva mi lesz? Ha netan neki szulom majd a gyerekeket es atjon az anyja hogy megnezze hogy vagyunk, majd beleszol abba hogy hogyan nevelem a gyerekemet a baratom meg majd ram parancsol hogy marpedig ugy van ahogy az anyja mondja?!
Ha nem szeretnem ennyire akkor reg nem lennek mar vele.
De eddig ezt az enjet nem ismertem igazan. Az elejen meg nagyon jonak tartottam hogy szereti ennyire az anyukajat mert nagyon keves ilyen ember van aki igy kimutatja. De mikor egy nap vagy 3x mesel arrol hogy az anyja mit csinalt(ugy hogy nem is kerdeztem meg rola) de arrol hogy o mit csinalt egy szot nem ejt kicsit azert elbizonytalanito es szomoru.
El fogod veszíteni, ha tovább feszíted az értelmetlen hisztijeiddel és a féltékenységeddel a húrt.
Keress egy gyökérzelen párt magadnak az árvaházból, annak nincs senkije, a 19 éves barátodat pedig hagyd békén, hogy ő is találhasson maga mellé egy normális lányt!
Próbálj úgy élni és viselkedni, hogy veled érezze jól magát, ne vágyjon mellőled haza.
Ahogy látom, elvette az eszedet a féltékenység, pokollá teszed az életét, otthon meg nyugalom van.
Csodálkozol, ha ott jobban érzi magát?
"A baratomnak az anyja mindene, ugy erzem hogy fontosabb mint en"
Jól érzed. És tudod mit ? Ez így helyes. Nehogy már egy aktuális barátnőt jobban szeressen valaki a saját anyjánál. Egy anyósfóbiás, sz@rkeverő házisárkány vagy már most. Nemcsoda, hogy a barátod nem keresi a társaságodat lelkesen.
Ha tényleg fontos neked, azt tanácsolom, hogy próbáld meg elengedni a füled mellett mikor az anyjáról áradozik. Majd egy 15 év múlva ha visszanézel, rájössz, hogy valójában 19 évesen ő még rettenetesen kisfiú (ahogy szerintem szinte az összes többi is). Előre persze nem tudhatjuk, hogy véletlenül pont ő nem marad-e örökre ilyen anyuci pici fia, de azért, hogy most ilyen, még nem esnék kétségbe. Nagy eséllyel ki fogja nőni.
Mondjuk ha egyéb problémáid is vannak vele, pl. hogy nem érzed magad nőnek, és csak egyre rosszabb lesz, akkor viszont nem biztos, hogy érdemes pazarolnod rá az idődet. Lehet, hogy mire benő a feje lágya, addigra már annyi harag lesz benned, hogy meggyűlölöd, és elpazarolt éveknek tekinted a vele töltött időt. Szóval nem kell hirtelen felindulásból dönteni, de benne maradni sem, ha sz*r.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!