Ti meglátogatnátok ebben az esetben a súlyos beteg édesapátokat?
A szüleim 25 éve elváltak, akkor voltam 4 éves, a két bátyám pedig 14 és 18.
A bíróság láthatási jogot adott apámnak minden 2. hétvégén, de el nem vihetett minket. Ennek az oka, hogy ivott és verte a 2 tesómat, meg anyut. Ennek ellenére édesanyánk megmondta a bíróságon, hogy akkor lát minket, amikor csak akar.
A válás után egyszer látogatott meg minket, hozott egy mikuláscsomagot Húsvétkor :( 3 km-re laktunk egymástól, ehhez képest egy évben ha egyszer láttam.
Gyerektartást a tanulmányaim utolsó 4 évében fizetett, mert előtte feketén dolgozott.
Nem kereste a lehetőséget a találkozásra, legutóbb 8 éve beszéltem vele, akkor is èn mentem hozzá.
Most korházban fekszik, 3 helyen találtak nála daganatot. Az élettársának a lánya írt rám fb-on, hogy hívjam fel, vagy látogassam meg. De mit mondhatnék neki? (Azon kívül, hogy jobbulást?) Ha jobban belegondolok, szinte nem is ismerem. Mikor meghallottam, hogy beteg, annyi minden kavargott az agyamban, de nem tudom, hogy mit csináljak.
Az évek során mi is voltunk kórházban a testvéreimmel, tudott róla, de nem jött be hozzánk. Amikor édesanyám daganatos lett, nem jött el meglátogatni, pedig 20 évig házasok voltak. A temetésén ott volt, de egy szót sem szólt.
Szerintetek mit csináljak? Ti meglátogatnátok? Mit mondanátok neki?
Elnézést, ha zagyva lett a fogalmazás, nem vagyok ma toppon.
29n
Nekem nem az apám, hanem a volt férjem haldoklott, akitől 8 hónapos gyerekkel különmentünk és rá két évre elváltunk, mert minden szempontból alkalmatlan volt házasságra.
Ezt egyébként a további élete is igazolta.
10 éves koráig látogatta a gyereket, majd az élettársa hatására abbahagyta.
Eltelt 20 év, semmit nem éreztem iránta, sem haragot, sem szerelmet, semmit.
Jött az értesítés, hogy haldoklik, bementünk a fiammal és ez a szánalmas roncs, a csontra aszott kezeivel megfogta az enyémet és sírva bocsánatot kért mindenért.
Megnyugtattam, hogy már nem haragszom és a fiam sem.
Aznap este meghalt.
Nem bántam meg, hogy megtettem!
#29: "Ha nem megy be, akkor folyton azon fog járni az agya, hogy de hívták, de kellett volna"
Az élettársa lánya hívta, nem az apa.. hovatovább, nagyon is könnyen lehet, hogy az apja nem is akarja látni, most sem!, hiszen ezt bizonyítja minden tette..
Bemenni még egy "pofonért"? Minek??
Ha valaki még olvassa a kérdést, sajnos nem volt időm bemenni hozzá. Külföldön élek, már terveztem a hazautazást, de tegnap előtt este elment. Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan elviszi a betegség. Két hónapja derült ki, 3 hete szóltak róla.
Köszönöm mindenkinek a válaszát!!
Kedves Kérdező, köszönjük, hogy megírtad!
Azzal, hogy olyan döntést hoztál, hogy meglátogatod, a saját lelkedet megtisztítottad a harag terhétől.
Édesapád nyugodjon békében és te is nyugodj meg!
Részvétem.
Ne emészd magad a dolgon. Minden bizonnyal így kellett történnie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!