Ti meglátogatnátok ebben az esetben a súlyos beteg édesapátokat?

A szüleim 25 éve elváltak, akkor voltam 4 éves, a két bátyám pedig 14 és 18.

A bíróság láthatási jogot adott apámnak minden 2. hétvégén, de el nem vihetett minket. Ennek az oka, hogy ivott és verte a 2 tesómat, meg anyut. Ennek ellenére édesanyánk megmondta a bíróságon, hogy akkor lát minket, amikor csak akar.

A válás után egyszer látogatott meg minket, hozott egy mikuláscsomagot Húsvétkor :( 3 km-re laktunk egymástól, ehhez képest egy évben ha egyszer láttam.

Gyerektartást a tanulmányaim utolsó 4 évében fizetett, mert előtte feketén dolgozott.

Nem kereste a lehetőséget a találkozásra, legutóbb 8 éve beszéltem vele, akkor is èn mentem hozzá.

Most korházban fekszik, 3 helyen találtak nála daganatot. Az élettársának a lánya írt rám fb-on, hogy hívjam fel, vagy látogassam meg. De mit mondhatnék neki? (Azon kívül, hogy jobbulást?) Ha jobban belegondolok, szinte nem is ismerem. Mikor meghallottam, hogy beteg, annyi minden kavargott az agyamban, de nem tudom, hogy mit csináljak.

Az évek során mi is voltunk kórházban a testvéreimmel, tudott róla, de nem jött be hozzánk. Amikor édesanyám daganatos lett, nem jött el meglátogatni, pedig 20 évig házasok voltak. A temetésén ott volt, de egy szót sem szólt.

Szerintetek mit csináljak? Ti meglátogatnátok? Mit mondanátok neki?

Elnézést, ha zagyva lett a fogalmazás, nem vagyok ma toppon.

29n