Apám és az én kapcsolatomról lenne szó. Voltok már hasonló helyzetben?

Helo, az utóbbi pár évben kb. 5-6 sem volt túl jó kapcsolatom az apámmal, de ez már kezd elviselhetetlen lenni: Nem vagyok túl jó tanuló, de mindig azt nézik anyámék, hogy 2-es vagyok matekból és nem azt, hogy töri meg annyira jól megy, hogy emeltezni fogok, de mindegy is ez mellékes, gondolom a legtöbb családban így van. Leírom mondjuk a mult hétvégét, hogy értsétek a bajom: Csak a hugom meg én vagyok otthon egész nap etetem játszok vele stb. emellett folyamatosan látom el az állatokat (kertesház sok állat) kiskutyák/kutya macska tyúk stb. Felsöprök felmosok rendet rakok kiteregetek tehát rendbevágom a házat és amikor apáü hazajön nem is köszön, mert mint megtudtam neü érdemlem meg csak kötekedni és sértegetni tud. Mondjuk, hogy csak 5 percre áztattam be a kaját 10 helyett a kiskutyáknak vagy, hogy nem írtam fel az időt mikor adtam nekik. (Sose mondta nekem egyiket se) Egész szombatom ráment erre mert mindenki este ért haza és annyi volt, hogy „mit csináltál ma?” amikor meg ezt mind elmondom akkor és ez neked egy ehgész napot kitett? *te f@*z*<==éppenhogy hozzá nem mondja Nővéremmel meg hugommal nincs semmi baja őket szereti holott nővérem soha nem segített otthon max néha főzött.(Már kollegista, otthon sincs) Én sose kaptam egy köszönömöt tölle semmiért mindig csak azt kapom, hogy élősködő vagyok takarodjak már a *melegebb éghajlatra. Anyám szerint én vagyok a hibás, mert ő sosem beszélt így a szüleivel holott csak flegma vagyok meg megsértődöm, mert enyhén szólva elegem van már és nemtudják mi a bajom „Az én hibám”. 3 hónap és érettségi utána én úgyis kolis leszek. Nemtudom mit tudnék csinálni ebbe a helyzetbe beszélgetni nemfogok amíg emberszámba se vesz.