Titeket zavarna, ha a gyereketek 20 évesen el akar menni egyetemre-van már egy szakmája-szóval még legalább 3-4 évig nem fog munkába állni?

Ez függ attól is, hogy olyan területre menne-e egyetemre, amiből a szakmáját szerezte, vagy valami egész másra (mondjuk asztalos szakma után kommunikáció szakra jelentkezne).

Ha az egyetemi szakja kapcsolódna a szakmájához, akkor nem zavarna, inkább örülnék, hogy ennyire érdekli az a szakterület, hogy tovább képzi magát.

Ha valami egész másra, akkor legalább is megkérdezném, miért nem tetszik neki a szakmája.

Ha nem nekem kell minden nyűgjét fizetni, felőlem, de akkor x hétvégente meg nyáron lesz szíves dolgozni menni.

A kaja-lakhatás okés, de az egyéb szórakozás-élvezeti cikkeket ne én álljam már... mellesleg nem is állnám.

Én is dolgoztam egyetem mellett, öcsém is (pedig ő ösztöndíjat is kap) mikor ráér hétvégén.

Az összes bulit-koncertet magunknak álljuk/tuk, ruhákat is mi vesszük, maximum télikabát-meg csizmába segítenek be, vagy kapjuk meg szülinapra.

Örülnék. Hosszú távon mindenképpen egyetemre kell járnia, ha meg akar kapaszkodni az életben.

Olyan szakra menjen ami érdekli és amihez tehetsége van, a mai munkaerőpiaci helyzetet nem érdemes figyelembe venni mert mire végez az többször is teljesen megváltozik még.

Csak a magasan képzett, diplomás embert lehet átképezni, továbbképezni is, márpedig ez a jövő, mert egy változó világban élünk.