Mit tennétek ha a szüleitek "öntenék" a milliókat a testvéretekhez, míg nem kapnátok semmit?

Ahelyett, hogy magamban irigykednék, teljesen őszintén megkérdezném (nem felelősségre vonó hangon), hogy miért ez a megkülönböztetés.

Néhány lehetséges indok eszembe jutott:

1. Lehet, hogy tényleg igazságtalanok a szülők.

2. Lehet, hogy csak a kérdező nézőpontjából tűnik ez igazságtalanságnak (mert az élet sokkal bonyolultabb, mint egy ilyen egymondatos kérdés).

3. Lehet, hogy más élethelyzetben vannak: pl. a testvér most alapít családot, míg a kérdező még szüleinél lakik, tanul és nincs párkapcsolata.

4. Másképp viszonyultak az élethez. Pl. a testvér összespórolt egy lakásra való önerőt, a szülők pedig azért segítik, hogy minél kevesebb hitelt kelljen felvennie, míg a kérdező csak feléli a fizetését és ha kapna, valószínűleg azt is elherdálná.

És természetesen még sok egyéb lehet, amire nem gondoltunk.

A szülők a legkülönösebb állatfaj. Képesek halálig állítani, minden tény ellenére, hogy a több millió az egyenlő a száraz kenyérrel; mert az axióma, hogy ők a gyerekeikkel mindig egyformán bántak.

És kérdezd meg a szomszédokat, ismerősöket, és ki fog derülni, hogy mennyi mindent adtak neked, amiről nem is tudsz, de a szüleid mindenkinek elmesélték. Csak te vagy a hálátlan, hogy elfelejtetted.