Lúzer vagyok és szolgalelkű. Hogyan gyógyuljak meg belőle?

Bennem is nagyon erősen mozog a megfelelési kényszer, illetve a nem vagyok elég életérzés, de már rengeteget változott az elmúlt évekhez képest. Hogy hogyan? Iszonyatos módon megerőltettem magamat. Anno nagyon tartottam az emberektől, nehezen kezeltem a konfrontációkat, a vitákat, egy senkiként gondoltam magamra, és ezt mások egyből megérezték, így álltak hozzám.

Olyan diákmunkát választottam, ahol folyamatosan emberek között kellett lennem (napi több száz, ezer), folyamatosan kommunikálnom kellett velük, irányítanom őket, kapcsolatot teremtenem, bizonyos esetekben rendet tennem, felszólítanom, követelnem. Mondanom sem kell, az első pár hét borzasztóan nehéz volt, de 1 év alatt elképesztő változásokon mentem át. Megtanultam kiállni az elveimért, tekintélyt vívtam ki magamnak, én lettem szinte a legbeszédesebb, legkommunikatívabb emberke, és ezt nagyon nagyon élveztem, imádtam a kollégákat is. Elő is léptettek, csak az egyetem befejezése miatt ott kellett hagynom. De tényleg rengeteget segített. Engem ne csicskáztasson senki soha többet, elég volt. Más meg nem fog kiállni értem, csak magamra számíthatok. Szerintem sokszor ez is megoldás, hogy bedobod magadat a mély vízbe, és olyan gyorsan igyekszel alkalmazkodni, amennyire csak lehet.

Egyébként sok ember küzd hasonló gondokkal, mint mi. Én sem mondom azt, hogy nem vagyok ma is kicsit félénk bizonyos helyzetekben, vagy szerény, vagy visszahúzódóbb. De ez egy alapvető tulajdonság, mindig is maximalista voltam magammal szemben, és több elvárást kaptam másoktól, mint szeretetet. Ha valaki kedves velem, már én is oda-vissza vagyok, de nem fogok ettől függeni egész életemben. Ne függj semmitől, se anyádtól, se attól, mi volt régebben. Amíg fejben ezeket nem teszed helyre, és nem erőlteted meg magadat igazán, addig ne várj csodákat.

A leírtak alapján arra tudok következtetni, hogy nagyon manipulálható és visszafogott személyiség lehetsz, kedves kérdező. Lehet, hogy alapból ilyen a természeted, de a neveltetésed miatt uralkodhatott el rajtad ez a két jelző és a mai napig is teher a válladon. A rossz gyerekkor valóban kihat a felnőttkorra.

"Felnőttként azt veszem észre magamon, hogy MINDENKINEK meg akarok felelni, és mivel a legnagyobbakat azért kaptam otthon, hogytejóIsten, mit fognak gondolni rólunk, ezért nagyon próbálok megfelelni a külvilágnak is. Én nagyon csodálkozom azon, hogy mostmár ez a slendrián világ lett, hogy sz@runk arra, ki mit gondol. Nem túlzok: nálunk ez volt a LEGFONTOSABB. Anyám szerint nem baj, ha belül marjuk is egymást, csak ki ne tudódjon. Ezt verték belém.

Nem tudok nemet mondani senkinek. Ha teljesen normálisan szóba áll velem egy korombeli, pl egy pénztáros lány, már mindent megtennék neki legszívesebben, mert ÚRISTEN, SZÓBAÁLLT VELEM NORMÁLISAN!! és meg akarom hálálni. Sok mindent megtettem és megteszek azóta is erőmön felül, hogy szeressenek. Családon belül csicskának álltam be, és a kitagadások, megalázások után is még a nagynénémnek is mindent megteszek, hogy helyreálljon a régi rend és ne én legyek a rossz. Hogy elfogadjanak."

Elég durván szeretethiányos vagy és kényszeresen meg akarsz felelni mindenkinek.

Először próbálj meg magadnak megfelelni. Próbáld elfogadni magadat olyannak, amilyen vagy, DE az nem azt jelenti, hogy ne változz. Ezen a furcsa természeteden igen is változtatni kell. Az életed során leginkább azért szívtál, mert nem tanultál meg nem-et mondani.

Ami azt illeti sok mindenen változtatnod kéne elsősorban SAJÁT MAGADÉRT, hogy jobb legyen a közérzeted. Saját magadon és férjeden kívül mindenki mást szarj le. Inkább olyan emberekre fordítsd az idődet, akiket igazán szeretsz és egyben mindig számíthatsz rájuk. Hogyan akarsz másoknak megfelelni, ha még magadnak se tudsz? Hogyan akarod elérni, hogy mások szeressenek téged, ha még te magad se tudod szeretni saját magadat?

Amúgy ne haragudj, hogy ezt írom, de anyád szörnyen ostoba, rosszindulatú és önző lehet. Leginkább őmiatta vagy ennyire elcseszve. Te pedig annyira se tiszteled magad, hogy inkább eleget teszel olyan embereknek, akik ártottak neked, és még eszedbe se jut, hogy ezzel magadnak ártasz a leginkább. Nem veszed észre, hogy ők belőled táplálkoznak. Minél inkább megalázkodsz előttük, az ő hatalmuk feletted egyre erősebb és erősebb lesz.

Igen is tiszteld magad annyira, hogy kiállsz magadért és nem hagyod, hogy egy "csicska" maradjon belőled. Hogy őszinte legyek te csináltattál magadból csicskát. Ideje megszabadulni a démonaidtól. Sok sikert ;).