Ez szülői hanyagság?

"Az apjával sosincs együtt, az anyjával pedig hétköznap napi 2 órát, de hétvégente csak vele foglalkozik az anyja."

Őszintén szólva ez nem hangzik sok együtt töltött időnek.. és az a hétvégente foglalkozás az tényleg a gyerekkel való foglalkozást jelenti, vagy csak egy légtérben vannak?

10 évesen azért ezek túl nagy hiányosságok. ès még ha igyekeznek is a szülei ezeket megtanítani neki, itt bizony sokkal-sokkal több odafigyelésre lenne szüksége a kisfiúnak.

A gyerekek sem egyformák. Van aki kevesebb törődéssel is hamar önálló lesz, és olyan is van, aki sok törődéssel is éppenhogy eligazodik. Lehet, hogy a rokon kisfiú is az utóbbi eset.

Nem normális. De ezt a suliban is észre kellett volna már venni. Mert mondjuk ezek közül sok minden a suliban is kiderül. Pl. az órát eleve ott tanulják. Meg gondolom, ott is kell kabátot húznia, öltöznie tesiórára. Szóval fura, hogy senki nem tesz semmit.

Én is arra gondoltam, hogy van valami problémája, ami miatt nehezebben mennek neki a dolgot. Amivel foglalkozni kell, mert különben rosszabb lehet, jobban lemarad.

Kizárt, hogy ezt csupán a szülői hanyagság okozza!

Sőt!

Gondolj bele, hogy oviban is tanulnak cipőt kötni. Nem csak otthon. Pont ahogy öltözködni is.

Az, hogy feledékeny, nem nevelés kérdése.

Ahogy több más sem, amit itt írtál.

Abban is egészen biztos vagyok, hogy oviban is jelezték a szülőknek, hogy gond van. Ha akkor nem léptek volna, és nem működnek együtt a pedagógusokkal, az hanyagság lenne. De akkor már biztos, hogy évek óta védelembe vették volna a gyereket, és évek óta ülne a gyámhivatal a nyakukon.

Viszont ilyenről szó sincs.

Szerintem az a reális, hogy a szülők tudják, mi az oka annak, hogy a gyerek eltérően viselkedik. De nem akarnak (már) magyarázkodni, és nem kötik mindenki orrára.

Azért mondják, hogy ő ilyen, mert ők sem tudnak mást tenni, mint hogy elfogadják a gyereket olyannak, amilyen. Hiába szekálnák, pl. mert mindent elhagy. Tudja, hogy nem direkt ilyen, nem ő tehet róla, ha bántja is érte, csak tönkremegy lelkileg.

Egy "fura" kisgyereket pedig épp elég bántás ér másoktól, az a minimum, hogy a szülei elfogadják ilyennek.

Egyébként én is ADHD-ra tippelnék a leírás alapján. De nem vagyok szakember, és még ők sem pár soros leírás alapján diagnosztizálnak.

Csak azért írtam, mert ha hasonló gond van, akkor az nem nevelés, hanem genetika. És a legrosszabb, amit kívülállóként tehetsz, ha rákezdesz, hogy a nevelést meg a szülőket hibáztatod. (Nem csoda, ha az ilyen gondokat a szülők a rokonokkal sem osztják meg. Hidd el, nekik is van elég bajuk bőven, a jószándékú okoskodás nélkül is.)