20 évesen normális, hogy teljesen korlátoznak a szüleim?

Nem normális , de a te hibád is,hogyha hagyod. Kb kamaszkorban el kell kezdeni fokozatosan leválni és megértetni velük,hogy vannak amiben egyedül is tudsz dönteni már. + Próbálj felnőttként viselkedni. Szóval nem elhisztizni ,ha nem tetszik valami,hanem leülni velük és megbeszélni,hogy miért csinálják ezt,miért nem bíznak benned, miért nem hozhatsz saját magad is döntést ennyi idősen?

Ha akarnál férjhez mehetnél,elköltözhetnél a világ másik végére..Úgyhogy ehhez képest elég nevetséges,hogy az orvoshoz sem mehetsz el,ha ők nem engedik..

A szüleidnek örökké a gyerekük maradsz, 5 évesen is, 20 évesen is, 60 évesen is. :-) Persze, lesznek fokozatok, meg a szülők alap hozzáállásán is sok múlik, hogy milyenek ezek a fokozatok. :-) Te fel akarsz nőni, és azt akarod, hogy komolyan is vegyenek, ez is természetes, és az is, hogy ők még késleltetnék ezt a folyamatot. Egyébként azzal, hogy felnősz és leválsz róluk, ők is érzik, hogy öregednek, bár ezt nem szokták kimondani, de ez is benne van, az elmúlás, nem tudom, a nagyszüleid élnek-e még például. Én 32 vagyok, és az én szüleim igazi kemény diónak számítanak ilyen téren, nagy harcom volt velük.

"A Te szüleid mikor ennyi idősek voltak màr eljegyzés, lassan hàzassàg." - Ez éppenséggel nem biztos, hogy így van. :-) Az én szüleim esetében biztos nem 20 évesen volt házasság meg eljegyzés, már csak azért sem, mert apám 7 évvel idősebb anyámnál, aki 22 éves volt, amikor megismerték egymást, mondjuk aztán meg gyorsan haladtak, mert a következő nyáron esküdtek, én pedig 2 évvel később jöttem első gyerekként. :-)