Azt miért nem veszik figyelembe, hogy én mit akarok?
14 éves lány vagyok. Az egyik karácsonyi "ajándékom" az volt, hogy a szüleim bejelentették, júniusban elköltözünk egy másik országba. Egy olyanba, ahol még sosem jártunk és még a nyelvét sem beszéljük egyáltalán, ráadásul nem is a szomszédban van.
Engem nagyon lesújtott ez az egész. Nem akarom itthagyni az eddigi életemet. Imádom a sulimat és az osztályomat, ráadásul 8 osztályos gimibe járok, így érettségiig velük tanultam volna. Nagyon sok jó barátom van, sok időt töltünk együtt sulin kívül is. Ezen kívül járok sportolni is, egész komoly szinten, diákolimpián voltam már 3. helyezett, és ezeket az edzéseket is nagyon szeretem, a csapattársaim is a barátaim közé tartoznak, imádok versenyekre járni.
A rokonaink is mind itt vannak a közelben, tesóm nincs, ezért az unokatesóimat érzem félig tesómnak, egyidősek vagyunk kb. és nagyon jól kijövünk, heti egyszer legalább találkozunk, ahogy a nagyszülőkkel is. Mindannyian borzasztóan hiányoznának.
Tudom, hogy más ebben egy óriási lehetőséget lát, meg örülne az új kalandnak, meg hogy másnak sokkal nagyobb problémái vannak ennél, de akkor is, engem lesújtott a bejelentés, hogy 6 hónap múlva itt kell hagynom az egész eddigi életemet, illetve csak a szüleim és néhány személyes tárgyam maradna meg belőle. Pedig én szeretem a mostani életemet, imádom a sulit, az edzéseket és a barátaimat, meg a rokonainkat. Még a házunkat is, a városomat is.
Oké, tudom, hogy van repülőgép, haza lehet jönni, de több ezer km-es távolságból maximum évente 1-2-szer fogunk hazajönni. A többi barátnőm minden nap látja majd egymást a suliban, én meg megjelenek évente 2-szer... nagyon nem lesz ugyanaz, ki fogok esni a baráti körből, még úgy is, ha interneten tartjuk a kapcsolatot.
Mi lesz a sporttal? Oké, hogy a másik országban is lehet ezt a sportot űzni, de közel sem ilyen szinten, mint nálunk, mert ott nincs hagyománya ennek a sportnak.
Attól is félek, hogy fogok beilleszkedni, ha nem beszélem a nyelvet. Tudom, addig még van fél év, már kerestek is nekem magántanárt, de azért fél év alatt nem jutok el olyan szintre, hogy rendesen tudjak beszélgetni, és félek hogy emiatt kirekesztenek.
A legjobban az zavar, hogy a szüleim egyáltalán nem kérdezték meg tőlem, hogy akarom-e ezt. Nem az volt, hogy kikérték a véleményemet, aztán ők is elmagyarázták az álláspontjukat, hogy miért szeretnének költözni. Akkor elfogadtam volna, mert elvégre ők a felnőttek, ők a szüleim, övék a döntés joga. Az zavar, hogy engem abszolút nem vontak be ebbe, meg sem kérdeztek, csak váratlanul a kész tényt közölték. Ráadásul karácsonykor, hát nem volt jó hangulatom az ünnepekben...
Szerintetek jogosan vagyok mérges a szüleimre emiatt? Nem a költözés miatt, hanem hogy nem szóltak előtte, nem kérdeztek meg róla).
válasza:Én megértelek hogy sokkolt a tudat hogy mindent es mindenkit itt kell hagynod.
És valoban nem volt jó ötlet ezt karácsonykor tálalni. Hónapokkal ez előtt be vonhattak volna még akkoris ha nincs beleszólasi lehetőséged.
A helyedben mindenképpen beszélnék az érzéseimről.
válasza:Én két éve külföldön élek, felnőttként jöttem ki a saját akaratomból, és nagyon szeretek itt élni, de megértem a helyzetedet, mert 13 éves koromban költöztünk el kisvárosból megyeszékhelyre, és engem se kérdeztek meg róla, mondjuk én nem fél évvel előtte tudtam meg, hogy már minden le van szervezve, hanem a szüleim éveken át tervezgették az egészet és nézegették az eladó házakat, és erről én is tudtam. A házat, amit megvettek, viszont nem láttam egész addig, amíg be nem költöztünk, és először nem igazán tetszett, sokáig hiányzott a régi, meg engem is zavart, hogy nem vittek soha magukkal, amikor elmentek házat nézni.
Nem kerültem olyan messze a régi lakóhelyemtől és a barátaimtól, kb. 40km-re voltak, mégis 1-2 után megszűnt szinte minden baráti kapcsolatom a régi emberekkel. Igaz, ez kb. 13-14 éve volt, akkor még nem volt mindenkinek szélessávú internete, postai úton tartottuk a kapcsolatot. Lehet, hogy ma már könnyebb lenne fenntartani az ilyen távbarátságokat. Végül is ha belegondolok, van olyan barátnőm is, akivel kb. 6 éve ismerjük egymást, rendszeresen beszélgetünk, nagyon jóban vagyunk, de élőben sohasem találkoztunk, mert neten ismerkedtünk meg, és ő a Föld túloldalán él.
Na, de a lényeg, hogy a költözés után egy idő múlva régi emberekkel elkoptak a kapcsolataim, de az új városban lettek új barátaim :) A legtöbb ember tizen-huszonévesen úgy is új barátságokat köt, ha nem költözik el sehová. Ez az élet rendje, a barátságok többsége úgyis szétmegy, és újak jönnek a helyükre. Szóval a barátok miatt ne aggódj, levelezz velük, beszélgessetek sokat, hívjátok fel egymást skype-on vagy ilyesmi. Lehet, hogy meg fognak maradni a barátságaid. De abban biztos vagyok, hogy az új országban hamar fogsz szerezni új barátokat is, és ez egyáltalán nem baj, sőt. El se tudnék képzelni egy olyan életet, hogy csakis online barátaim legyenek.
A nyelv miatt meg ne aggódj, fél év alatt erős középszintre simán el lehet jutni, azzal pedig már tudsz beszélgetni, és ha esetleg nem értesz egy szót, a másik ember el tudja neked magyarázni az adott nyelven úgy, hogy megértsd. Anyanyelvi környezetben meg még gyorsabban fogsz majd tanulni.
válasza:Most csak meg vagy ijedve mert most még minden új neked, ismeretlen és távoli ami gyorsan közeleg de ne aggódj, minden rendben lesz. A szüleid valószínűleg azért nem kérdeztek meg mert tisztában vannak a képességeiddel. Nyílván végiggondolták mi lesz/lenne veled. Ők hisznek benned, higyj te is magadban. Ott is biztos van vívás, lehet így szánta Neked az élet. Később majd visszanézel és rájössz hogy ez a legjobb ami csak történhet veled. Én is külföldön élek, Ausztriában, de most egy ideig Törökországban, ráadásul nem is beszélem ezt a nyelvet, de nem zavar :) Sok helyre eljutsz majd. Aki képes egyszer átlépni a korlátait rájön, hogy talán ez a legjobb hobby :)
Ne félj! :)
30/L
válasza:Teljesen jogosan vagy felhàborodva. Norvègia teljesen màs környèk, időjàràs, tàj, emberek. Akàrki akàrmit mondd egy ilyen döntèsbe BE KELLETT VOLNA VONNI tèged is.
Belegondolom magam a helyzetbe, èn valòszìnűleg MEGTAGADNÀM hogy bàrhova is megyek egy lèpèst is. Ittmaradnàk nagyanyàmnàl
válasza: válasza: válasza:Szerintem teljesen jogosan vagy kiakadva.
Persze, nem te döntesz, ez nem is kérdés, de a döntési folyamatba azért minimum megfigyelői szinten be kellett volna vonniuk, mert:
- nagyon mélyen érint téged
- elég nagy vagy már hozzá
- megérdemelted volna a magyarázatot
- jobban fel tudtál volna készülni a döntésre lelkileg akkor, ha több időd van elfogadni, és ha látod, hogyan és miért formálódik meg bennük az elhatározás.
Nálunk is volt, hogy felmerült a külföldre költözés, de nálunk ez beszédtéma volt otthon akkoriban: a szüleim megbeszélték, fontolgatták, beszéltünk az előnyökről, hátrányokról, végül maradtunk (aminek én mondjuk örültem). De ha úgy alakult volna, hogy megyünk, akkor sem úgy jött volna a döntés, mint derült égből a villámcsapás.
Nem is tudom elképzelni, hogy egy ilyen fontos dolgot eltitkoljanak a szülők a gyerekük elől. Úgy elképzelek egy családi beszélgetést:
"Milyen napod volt ma, apu?"
"Á, semmi különös, csak a szokásos unalom (ja, tulajdonképpen felajánlottak egy külföldi állást, (és lehet, hogy el is fogadom) de végülis, mi közöd hozzá?)"
Ti egyáltalán nem szoktatok beszélgetni???
válasza: válasza:4 év múlva??? :D:D
Édesem, 4 év múlva maximum látogatóba fogsz hazajönni, különleges leszel mert különleges emberek lesznek a barátaid és különlegesebb lesz az életed az itthoniakhoz képest, mert egy egyedi helyen élsz/éltél. Maximum azon fogsz gondolkodni hogy az élettapasztalatoddal és nyelvtudásoddal melyik másik országban próbáld ki magad.
Aki egyszer külföldön élt nem nagyon megy vissza :) Miért is menne :)
válasza:"Aki egyszer külföldön élt nem nagyon megy vissza :) Miért is menne :)" - mondjuk, mert itthon érzi otthon magát, és megállja a helyét itthon is
(Még jó, hogy a válasz értékelésénél nem lehet mínuszba menni:)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!