Nem félnek ettől a rossz szülők?

Miért félnének? Számukra az ilyen nevelés a tökéletes.

A gyerek pedig lehet, amikor családja lesz, pont ugyanígy fogja nevelni az ő gyerekeit.

Nem minden kordában tartott gyerek fog tombolni, amikor kilép a családja ellenőrzése alól.

Nagyon sokan pedig egy idő után rájönnek, hogy nem igazán ártott nekik az a szigor.

De igazából ez sem mindegy mert van az a szülő, aki szigorú és nem úgy szereti a gyerekét ahogy kéne , de van az a fajta is aki szigorú mert szereti a gyerekét és jót akar neki. Persze a túl féltés sem jó, de ebbe nem gondolnak sokszor bele, hogy ha nem hagyják levegőhöz se jutni a gyereket, akkor majd ha úgy lesz , szerencsétlen életképtelenné válik.

Szerintem , legyen bármilyen a szülő, a gyereke mindig is fogja szeretni, és azért nem fogja csak úgy ott hagyni, hiába fut át az agyán néha amikor ez/az nincs megengedve.

A kérdésre válaszolva: Nem. A legtöbb szülő úgy gondolja, főleg kamasz gyerekkel, hogy "majd lenyugszik", "kinövi", stb. Az esetek nagy részében ez így is van. Na meg ők más generációban nőttek fel. Lehetséges, hogy valamikor az ő nevelésük is jónak/átlagosnak számított, ezért nem veszik észre, hogy hibáznak. De ha észre is veszik, nem fogják a gyerek előtt kimutatni, hogy a feléjük megmaradt tiszteletét is elveszítsék.

De nem lehet mindent a szülőkre fogni. Rengeteg dolog játszik szerepet a személyiség fejlődésében. Ott van nem kis részben a nevelés is, de emellett a genetika, környezet, és még sok minden jelen van. Az emberek különböznek, mindenkire másképp hatnak a traumák. Az egyik pszichopatává válik, míg a másik arra használja fel a saját negatív élményeit, hogy másokat jobban megértsen, akik abban a helyzetben vannak (amiből ő már kijutott), ezáltal hatékonyabban tudjon rajtuk segíteni.