Anyám nem tud elengedni?

Majdnem jól látod a dolgokat. Nem nem tud, hanem nem AKAR.

Cuccolj össze és menj, valószínűleg duzzogni fog egy kicsit, aztán hiányozni fogsz neki és megenyhül. Ha mégis megszakítja veled a kapcsolatot, vagy tartósan megsértődik, akkor meg jól jártál, hogy legalább kiderült, milyen, de hidd el, úgyse fog.

Én szüleim is ilyenek egyébként. Tanulmányok meg munkalehetőség miatt költöztem el, és azt hittem, majd örülni fognak, amikor látnak hétvégén, hát nem. Ment a vég nélküli sopánkodás, hogy jaj túl keveset vagyok otthon, jaj miért nem telefonálok többször, jaj miért nem számolok már be arról is, mikor kaksiztam nélkülük. Kerestem egy munkát, mert ha közöltem, hogy nem megyek haza hétvégén, akkor a fejemhez vágták (talán jogosan), hogy akkor pénzért se menjek haza. Most megkapták, amit akartak. De már előre látom, hogy ha karácsonykor megyek, akkor a "jaj de túl vagy hajszolva, minek neked dolgozni is egyetem mellett, inkább járj haza hétvégenként, tudunk támogatni" fog menni, újabban ugyanis a "jaj, mennyire túlhajszolod magad" megy. Mert vannak szülők, akik akkor lennének boldogok, ha a gyerekük elé minden reggel odatehetnék a bundáskenyeret teával, mint egy tízéves elé.

Ne engedj az érzelmi zsarolásnak és próbálj minél hamarabb kilépni a gyerek szerepből. Azzal, hogy otthon élsz, beleragadsz a gyerek szerepbe, ezáltal anyukád sem tud rád felnőttként tekinteni.

23 éves vagyok, 2 éve költöztem fel Pestre, 1 éve pedig a barátommal élek a saját háztartásunkban, amit mi fizetünk.

És ennyire elvakult vélemény érdekel. XD Hát oké. :PP

Nem nagyon tud...