Szerintetek beszéljek erről apukámmal?

Szerintem apukád úgy van vele, hogy te már felnött vagy, ezért nem gyerekként kezel, hanem mint egy érett embert.

Emellett az, hogy mindennap felhívod, enyhén szólva túlzás, ezért is nem beszélget veled, csak elviseli a hívásokat, mert nem akar megsérteni (és ezért nem szólneked) azzal, hogy heti egy-két alkalom böven elég lenne, föleg, hogy igazán nincs is miröl beszélnetek ilyen gyakran.

Az, hogy az egyetemen kivel mit beszélgettél, mit ettél, stb nem igazán érdekfeszítö számára, (gondolj bele, ezt hallgatni mástól neked is unalmas lenne) ami fontosabb, az a jelen és a mostani család/gyerek.

Neked kellene tényelg elfogadni, hogy neki van új családja és hogy te már nem a kisgyereke vagy, hanem - ha nem rontod el azzal, hogy túlságosan rátelepszel -, a felnött gyereke (lánya?), aki inkább a baráti kategóriába tartozik.

Szerintem meg beszélhetnél vele erről.

Ráerőltetni persze nem lehet az érdeklődést, ha már nem jön tőle természetesen, akkor el kell fogadni. De lehet, hogy észre sem veszi, hogy neked még igényed lenne a figyelmére - miközben sok kortársad épp, hogy el akar távolodni a szüleitől.

Szerintem nem gáz, ha egy gyerek fenn akarja tartani az érzelmi viszonyt a szüleivel (sőt, a szülő örülhetne neki - itt most persze nem az extrém esetekre és nem az élősködésre meg az energiavámpírkodásra gondolok). Mindig azzal jönnek, hogy egy szülő élete végéig támogassa a gyerekét, de ilyenkor miért is mindig csak az anyagiakra gondolnak?

Szerintem javasolj neki valami olyan közös programot, ahova elmehetnétek 4-en, hogy legyen ott mindenki, akit szeret.

Ha el tudod fogadni az új párját és a kisgyereket, akkor tedd meg ezt, egy ilyen program élmény, jó irányba befolyásolja a ti kapcsolatotokat is, mert látni fogja, hogy szereted őket.

Másrészt, ha nincs közös terv, persze, hogy nincs miről beszélgetnetek naponta. Javasold, hogy menjetek el egy programra, fürdőre, vagy étterembe, vagy más olyan helyre, ahol lehet azért beszélgetni is.

Az a baj, h apukad hozzallasat hozzad es a 3 eves kislanyhoz megprobalod azonositani es emiatt vagy feltekeny. Te mar egy felnott no vagy, aki nem csunghet ugy az apjan, mint egy 3 eves, aki meg ki van szolgaltatva, aki meg kicsi es gyamoltalan stb. Mi lenne, ha kozos gyereke lenne "Andival"? Vele is ugyanugy banna, ugyanugy szeretne, de ettol Teged meg nem fog kevesbe szeretni. Ugyanakkor meg kell ertened, h nem banhat ugy veled, mint egy 3 evessel.

Tudom, m ugyanez van nalunk. Paromnak egy egyejszakas kalandbol van egy 14 eves gyereke, akit tisztesseggel nevel es szeret is. A mi kozos gyerekienk 2 evesek. Amikor a parom fia nalunk van, teljesen lesullyed a 2 evesek szintjere, m igy probalja elerni azt, h az apja vele is annyit foglalkozzon, mint a 2 evesekkel. Ami igy kulso szemmel szanalmas, m az apja nem szereti ot kevesbe, mint a 2 eveseket, de egy 14 eves gyerek masfajta banasmodot igenyel, mint egy 2 eves. Ettol meg nem lesz kevesebb a szeretet.

Ha gondolod, es ez ennyire nyomaszt, akkor probalj meg beszelni apukaddal, de ugyanakkor Neked is kicsit le kene cuppanni rola. 20 evesen nem kene ennyire logni rajta. Legyen onallo, felnott eleted es fogadd el, h apad mar felnottkent kezel.