En ugy nottem fel, h a szuleim gyerekkorom ota szinte mindennap veszekedtek, vokt sok ablaktores, rendorseg, kiabalas, gyerekbantalmazas, azt hiszem ezert van h iszonyat nehezen nyilok meg uj emberek elott. (? )

nem... én is egy érzelmi nyomorék lettem főleg családi okok miatt, a szüleim negatív páldájából kiindulva nekem sem volt soha párkapcsolatom és nem is lesz, teljesen ki vagyok ábrándulva mindenből, évek óta élni sincs kedvem

Nézd, meg kell tanulnod feldolgozni. Akár szakember segítségével, akár valami önsegítő csoporthoz csatlakozni, de rá kell jönnöd, hogy hogyan tudnád a lehetőségekhez képest minél jobban magad mögött tudni a rossz gyerekkorod.

Az előző kettő én vagyok csak az első válaszomba bele fagytam elküldés közben, valamiért nem került ki azonnal az üzenet, így sikerült egy hosszabb és egy rövid verziót is kiírni. :)

Ugyanez volt nalunk is, csak engem napi szinten vertek. Olyan 23 eves koromra jottem ra a valo vilagra. Ehez tonkrement 2 kapcsolatom, es atestem egy sulyos depresszion es szamos ongyilkossagi kiserleten. Sokaig maganyos voltam, mivel nem volt normalis a viselkedesem, csak nem tudtam, mert en is agresszioban nottem fel. Nekem a sokkterapia hatott. Nem fokozatosan, hanem egyik naprol a masikra valtoztattam meg nagy dolgokat az eletemben. Napra lebontva tablazatot irtam a teendoimrol: hazimunka, magammal valo foglalkozas, meditacio (nagyon jo, sokszor sirassal vegzododtt, de megkonnyebultem utana),seta stb.)Amikor nekialltam, nagyon nehez volt sokszor. Kiszakadtam a komfortzonambol, nem tunt valosagosnak az egesz, nem ertettem mit csinalok, miert jo ez, mikozben ott az agyam, a behuzott fuggonyok, elbujhatok a paplanok kozott, es ott minden jobb. Folyamatosan a kigogasoknak eltem. El voltam veszve, nem rudtam hogy alljak neki a dolfoknak, mindenre volt valami cifra magyarazatom, jogy miert ne kelljen megcsinalnom. De gyogyulni, valtozni akartam. Apamat teljesen leepitettem, anyukammal havonta talalkozom, o sokat valtozott. Jarok pszichologushoz, o nagyon sokat segit. Lett egy nagyon jo baratnom aki tamogat az elejetol fogva es nekialltam sportolni, jol etkezni. Fogytam, nott az onbizalmam, a sport adott egy "extazis" ezretet, onnantol hogy ez megvolt (elkezdestol kb 2 honap), onnantol vegre pihentetoen aludtam. Rengeteg vigjatekot nezek, vicces temaju konyveket olvasok. Minel tobbet akarok nevetni. Rendet tartok magam korul, es tisztasagot (ez elegge alap dolognak hangzik, de oszinten szolva magasrol sz..rtam ra anno). Most ott tartok, hogy zavar, ha valami nincs a helyen. Illetve, ami dokat segitett: befogadtam egy kutyust. Nagyon jo terapias allatok. Halasak, szeretnek, ragaszkodnak, nem itelkeznek. Mindent, amire anno vagytam, hogy szeressenek, hogy elfogadjanak, hogy "meghallgassanak" (igen, ez kicsit furi lehet, de mivel parom nincs, es egyedul elek, ezert neha elmeselem a kutyusnak a dolgokat -mondtam a pszichologusnak, es mondta, hogy, ha nem tobb orat beszelek vele, hanem csak ugy egy par mondatot, akkor teljesen oke, o is beszel a macskajahoz-). Raadasul a kutya kimozdit. Fel kell kelni reggel, ebren kell maradni este, rendszeressegre van szuksege, ami ugy sose volt meg azelott, mert mindig csak aludtam, elbujtam, lemindtam a programomat, mert bepanikoltam stb. A kutyanak meg nem mondthatom hogy tartsd vissza, mert rossz kedvem van. A parkapcslatokkal meg sehogy nem allok, egyenlore magamat hoznam helyre, es ugy erzem nagyin jol haladok. Sok ev kimaradt a tanulassal is, van mit bepotolnom, ugyhogy most a tanulmanyaimra koncentralok. Onnan is tudom, hogy jol csinalok valamit, hogy egyre jobban fog az agyam. Minden lehetseges, hidd el, csak neki kell allni, es ki kell tartani. Nem azt mondom, hogy csinald ugy, ahogy en, es azonnal szakadj ki a regibol. Nekem ez valt be, neked lehet hogy mas. Ha ez ugy sok, probalj meg egy vonalon elindulni, egy dologgal kapcsolatban. Es ne szamolj be a csaladodnak a sikereidrol, mert valoszinuleg csak lehuznak! Ird ossze mit szeretnel, irj ossze nagyobb celokat, majd valassz egyet, es ird ossze a hozza vezeto kisebb celokat es allj neki. Tudodm hogy nehez hidd el! De meg tudod csinalni, ha akarod. Engem 2 eve ugy rangattak vissza a Lanchidrol, mert le akartam ugrani. Ahoz kepest amiket leirtam fentebb, jelentos a valtozas. Es ez csak 2 ev, ahoz kepest, hogy tobb mint 20 evig csak a terror volt. Biztos vagyok benne, hogy valahol legbelul tudod, hogy sokkal tobb van benned, mint ami eddig kijotg. Engedd ki! Lehetsz barki, elerhetsz barmit, csak hidd el!